Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Pándy Tamás: Nagy-Budapest egy kistelepülés kisemberének szemével : Pestszentimre a Városban 273-287
Pándy Tamás Nagy-Budapest egy kistelepülés kisemberének szemével se, erdősítés, villamosvonal-hosszabbítás, tanulószoba-létesítés, a többi ígéret szájhagyomány útján terjed, kivédve a számonkérés lehetőségét. A brosúra összeállítói nem ismerik a tényleges imrei helyzetet, hiszen olyat is ígérnek, amit már korábban elértek a helyi vezetők: „.. .a szentimreiek most már mint Nagy-Budapest lakói, olcsóbban kapják a villanyáramot". 15 Ezek tudatában hisznek is, nem is Pestszentimre lakói az új iskolában, tornatermekben, korszerű óvodában, egy új egészségház- és rendelőintézetben, a teljes község vezetékes vízellátásában, a ritkán, de emlegetett csatornázásban. Kétkednek a fővárosi busz, újabb villamos vonal (trolibusz) érkezésében, a gyors, sűrűn járó HÉV-ben, a fővárosi jólét Szentimrére kerülésében, illetve a Pestszentimrét körbevevő erdőkben. Többen arról is szólnak, hogy emeletes kultúrpalota várja majd a nagyérdeműt, sőt hallani vélnek olyan ígéretet is, hogy új (melegvizes) strand lesz, ha Budapest részévé válnak. ígéret szól a szemétbánya bezárásáról, a tiszta levegőről, a patkányok kiirtásáról, központ kialakításáról, üzletek és áruház nyitásáról, burkolt utakról, járdákról. Olyan visszaemlékező is akad, aki a felrobbantott templomok újjáépítését is kihallotta a csábító ígérethalmazból. Kicsit túl szépnek tetszett a menyasszony, de az imrei emberek többsége a csatlakozás mellett szavazott volna - ha lett volna szavazás. Persze ez már nem a szavazások kora, Pestszentimre csak egy három tagú delegációban fejtheti ki álláspontját a Nagy-Budapesti Tervezést Előkészítő Bizottságban. A két munkás, Kiss János és Lazányi László (MKP) mellett egy vegyész, Szőts Mihály kisgazdapárti elnök kap helyet ebben a triumvirátusban. Elmondásuk szerint nem Pestszentimre volt az elsődleges téma - és azt hiszem, ezzel igen finoman fogalmaztak. Tudásuk szerint ekkorra már minden elrendeltetett, a „nagyok" ott „fönt" mindent végiggondoltak a tárgyalók helyett- levéve a vállukról az összes gondot. Az elöljáróságon összeállítják Pestszentimre öt éves tervét. Nem spórolnak az ötletekkel és a milliókkal. Az iskolák fejlesztésében a tornatermek és egy gimnázium létesítésének terve játssza a főszerepet. Az utak, járdák burkolása mellett a közlekedés kiépítése kap hangsúlyt. Ám az öt évre tervezett beruházások 50 év alatt sem valósultak meg maradéktalanul. A hétköznap embere nem sokat vesz észre abból, hogy Pestszentimre Budapest részévé vált. A települést eddig is Budapesthez sorolták. Mindez persze csak a napi munkába járásra, vásárlásra vonatkozik, de ha valamilyen ügyet akar elintézni az állampolgár, akkor mindjárt változik a helyzet. A volt községházán azzal fogadják, utazzon át Pestszentlőrincre, a városházára, ott kaphat stemplit a beadványára. A helyi tanácsi kirendeltség egyre sorvadó ügykörökkel fogadja a feleket. 1961-ben utolsóként az anyakönyvezés is Lőrincre költözik, teljesen megszüntetve a helyi ügyintézést, bezárva azt az egyetlen HIVATAL-t, ami még megmaradt az önállóság 15 Lásd előző jegyzet. 281
