Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Pándy Tamás: Nagy-Budapest egy kistelepülés kisemberének szemével : Pestszentimre a Városban 273-287

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. (1912-től) vágyott villamos is megérkezhet a pestszentimrei lakosság legnagyobb örömére. Ez a „vágy villamosa", a 40-es, 1947-ben Budapest háború utáni első új vonala. Az egyvágányú, kitérős, staféta-botváltós villamos is az örök mezőkön csilingel ma már. Az önálló élet utolsó évében még megmutatja az imrei kéz, hogy mire képes. Befejezik a Hősök tere parkosítását, játszóteret hoznak létre a gyerekeknek. (Sajnos ma is ugyanaz a négy darab hinta fogadja gyerekeinket, ugyanazon az egy szem játszótéren - közel 25 000 főnyi lakossághoz.) 1949-ben megnyitják Pestszentlörinc felé a 40-es villamos melletti utat, eltöröltetik a 40-esre kötelezően váltandó pótjegyet, megalakítják a termelőszövetkezetet. A végelszámolásnál derül ki, hogy a három éves terv 60 000 forintos előirányzata - a lakosság áldozatkészsége nyomán 260 000 forint értékké emelkedik. Ez az utolsó képviselőtestületi értékelés az önálló Pestszentimre nagyközség életében. Az önállóság megszüntetése korábban is napirendre került, hiszen az 1942. július 20-i képviselőtestületi ülésen tárgyalták a Nagy-Budapesthez való csatlakozás kérdését. Az egyhangú határozat: „Kimondja a képviselőtestület, hogy az érvek és ellenérvek alapos ismeretében, tiltakozik a »Nagy-Budapest«-hez való csatlakozás ellen. Továbbra is mint önálló nagyközség óhajt a vármegye, és a járás keretében fejlődése érdekében élni és dolgozni." „Indokok: így kellett határozni, mert Pestszentimre község lakosságának még élénk emlékezetében van a 10 év előtti állapot, amikor Soroksár községnek kirendeltsége volt és nagyon jól tudja azt, hogy mit jelent egy nagyobb közületnek függvényeként szerepelni, ahonnan soha külön egyéni fejlődése érdekében semmit sem kap és ezzel szemben milyen hatalmas lendülettel fejlődött a község az elmúlt 10 év alatt, mióta önálló elöljárósága és vezetősége van. Természetes dolog az is, hogy egyik város, vagy község sem fogja a rendezést és a fejlesztést a széleken kezdeni... abból a jövedelemből is, amit a perifériális közületektől szed be. Éppen ezért Pestszentimre Nagy-Budapest elképzelésének a legszélsőbb települése, soha sem számíthatna arra, hogy a jelenlegi fejlődésének arányában továbbfejlesztéséhez Nagy-Budapest központjától szükséges anyagiakat megkaphassa.. ,."

13 Ez volt tehát 1942-ben a vélemény, s lehet, hogy 1949-ben az egyesítésért felelősök közül többen ismerik ezt a hozzáállást, mert sok ígéret tarkítja a Pestszentimre nagyközségnek szóló csatlakozási ajánlatot. Természetesen tudva azt, hogy ez már egy más világ, de az emberekben sok minden motoszkál, amikor azt olvassák: „Nagy-Budapest megteremtése megoldja a szentimrei lakosság régi problémáit".

14 Csak néhány téma: kultúrházépítés, szülőotthon-bővítés, vízvezeték-hálózat kiépíté13 BFL V. 709. a. 1942. július. 20. 14 NAGYBUDAPEST... 280