Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Keresztély Krisztina: Elővárosok Párizsban és Budapesten, 1850-1950 27-48

Keresztély Krisztina ELŐVÁROSOK PÁRIZSBAN ÉS BUDAPESTEN 1850-1950 Azok a javaslatok, melyek a XX. század elejétől a budapesti elővárosok kezelésére vonatkozóan születtek, sok esetben követendő példaként tekintették a francia fővárost. A főváros központi szerepköre, valamint a fejlődését hagyományosan meghatározó erős állami beavatkozás Párizs és Budapest esetében egyaránt fontos tényező. A vizsgált mintegy száz év alatt - eltérő városfejlődési szakaszaik, jellegzetességeik ellenére - az elővárosok helyzete szempontjából a két főváros párhuzamos úton haladt. Ez a párhuzamos út az ún. „hatalmi várospolitika" kialakulásával indult a XIX. század közepén, mely kizárólag a közigazgatási értelemben vett város területének fejlesztését szolgálta. Franciaországban Haussmann neve (aki 1853-tól tevékenykedett Szajna megye helytartójaként) fémjelzi ezt a várospolitikai és városfejlődési szakaszt, melyet az elővárosok gyors, de rendezetlen növekedése kísért. A következő szakaszban látványossá váltak az ebből származó ellentmondások, javaslatok születtek ezek feloldására. A harmadik szakaszban pedig megszülettek az első általános rendezési tervek, amelyek a várost és környékét - legalábbis városrendezési szempontból - már egységes területként kezelték. A két várospolitika párhuzamos fejlődése 1950-ben akadt meg, amikor Budapesten az elővárosok egy részét hatalmi-politikai döntéssel a fővároshoz csatolták. A párizsi és a budapesti elővárosok növekedése, közigazgatási helyzete Budapest és Párizs fejlődését egyaránt koncentrikus növekedés jellemzi: a belső városmag (a közigazgatási értelemben vett város) kiépülését egy azt közvetlenül körülvevő elővárosi övezet kialakulása követi, részben a város ipari fejlődésének és az ipari funkciók kitelepülésének hatására. E „belső elővárosi övezet" körül utóbb kiépül a „külső elővárosi övezet", elsősorban lakó-, illetve mezőgazdasági funkciókat ellátó elővárosokkal. Párizs és Budapest esetében az egyes zónák kiépülése különböző időszakokra esik. 27