Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Pándy Tamás: Nagy-Budapest egy kistelepülés kisemberének szemével : Pestszentimre a Városban 273-287
Pándy Tamás Nagy-Budapest egy kistelepülés kisemberének szemével ismeretlen fogalom. A Nagykőrösi út kiépítetlen, nincs egyetlen kövezett út, járda, fa, bokor nem állja útját az utcákon száguldó szélnek. Telefon csak a csendőrségen csörög, a távirat-levél Kecskemét felé indul, ha a szomszédos Kispestre, vagy Budapestre kellene kézbesíteni. 10 A halottak utolsó útja 2 kilométer hosszú. A pap a temetőbe vezető út elején vesz búcsút az elhunyttól. A katolikusok temploma befejezetlen, az evangélikusoké még tervezés előtt áll. Kultúrház, könyvtár, strand nincs. Polgári iskolába Ócsáig kell utazni. Bölcsőde - ismeretlen fogalom, óvoda - kevesek kiváltsága. Egészségházról, betegszobáról, mentőszekrényről, második orvosról csak a jegyzőkönyvekben lehet olvasni. Mentőautó - mentőszekér Soroksártól kérhető kölcsön. Az üzletek ellátottsága sok kívánnivalót hagy maga után, ellenben kocsmából van bőven - legalább folyékony kenyér legyek, hadd mételyezze magát a Péteri nép, mondhatták a soroksári elöljárók az engedélyek kiadásakor. Az induló nagyközség akkor megválasztott képviselői sem gondolták volna, hogy milyen óriási változásokon megy keresztül lakhelyük. Többen a csodák éve eljötteként emlegetik az önálló életet. Volt persze mit pótolni. S valóban elindul a fejlődés, felvirágzik a község. Elkészül az emeletes iskola, felavatják az új óvodát, napközi otthonok nyílnak. Önállóvá válik a katolikus lelkészség, tűzoltó szertár létesül, levente egyesület, katolikus-, református dalárda alakul, műkedvelő előadások nyújtanak szórakozást a helyieknek. Emeletes, „világvárosi" mozi épül, strand nyílik, kultúrházakat, könyvtárat avatnak, polgári iskola kezdi meg működését, kiteljesedik az egyházi élet. A sport egyre nagyobb teret kap, új egyesületek alakulnak. Komoly fejlődésnek indul az egészségügyi ellátás, a csecsemők-, anyák gondozása, szülőotthon is létesül. Nagyvárosi gyógyszertár épül, új-, nagy-, bő választékú üzletek, kisáruházak nyitják meg kapuikat. Kiépítik egy önálló nagyközség minden intézményét, a település központi tere részére telkeket vásárolnak, a kialakított tér közepén felavatják az I. világháborús Magyar Hősök Emlékművét és az országzászlót. Az emlékmű érdekessége, hogy a márványtáblára rákerülnek a II. világháború addigi áldozatainak nevei is. (Ez hosszú évtizedekig egyedülálló volt az országban.) Szilárd burkolatot kapnak a főbb utak, buszjárat töri meg a vonat egyeduralmát, telefonközpont jelzi az ország vérkeringésébe való bekapcsolódást. Nyugdíjba küldik a közvilágítás 29 petróleumlámpáját, a „villany" bevezetésével fényárban úszik a település, még díszkivilágítás is ráirányítja a figyelmet a református templom erdélyi - kalotaszegi fiatornyaira. Felszentelik a katolikus templomot, az egyházközség plébániai rangot kap. A két nagy egyház szeretetházakban gondoskodik az elaggottakról, a reformátusok intézménye Magyarország legnagyobb, legkényelmesebb otthon-együttesévé lép elő. S akin már a medicinák, a gondoskodás sem segít, azt új - központhoz közeli -, méltó környezetű örök nyughely várja. 10 Népszava, 1929. január 17. 5. p. Expedíciós úton a főváros környékén 277
