Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Enyedi György: Nagyvárosi régiók 9-25

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. gió által közvetlenül irányított terület, ezeket mind összeköti a globalizációs folyamat, az egyes központokban keletkezett gazdasági impulzusok végiggyűrűznek az egész városrendszeren. Budapest nemzetközi város-szerepét az MTA Stratégiai Kutatások Programja keretében vizsgáltuk.

10 E vizsgálat jól bizonyította a magyar főváros beépülését az európai nemzetközi városrendszerbe. Ennek a gazdaság rendkívül gyors átalakulása, a transznacionális vállalatok és a nemzetközi üzleti szolgáltatások néhány év alatti tömeges elterjedése volt az előfeltétele. Budapest a Kárpát-medence s Dél-Kelet-Európa legfontosabb kapuvárosává fejlődhet, mely befogadja, feldolgozza s egy nagy nemzetközi térségbe továbbítja a legfejlettebb város-régiókból érkező innovációkat.

11 Az európai nagyvárosi rendszerbe való beépülés azt is jelenti, hogy a nagyvárosi régiók új, sajátos fejlődési elemei Budapesten is megjelennek. Ezek egy része még kezdeti stádiumú, s ezért, valamint az egész közép-európai térség átalakulása miatt, még nem állapítható meg a magyar főváros pontos helye a nemzetközi városhierarchiában. Az új fejlődési elemek egy részét a magyar városirányítás, igazgatás s tervezés, megfelelő nemzetközi kitekintés híján, értetlenül fogadja. E dolgozatnak nem feladata a budapesti nagyvárosi régió elemzése. Az átalakulás fő elemeit csak egyszerű felsorolásba foglaljuk: 1. Átalakult a városi gazdaság. Budapest deindrusztralizációja jelentősen előrehaladt, a városban jelentős üzleti szolgáltató, kutató-fejlesztő, oktatási és kultúra-szolgáltató tevékenység koncentrálódik. A termelés jelentős része azonban nem telepedett távolra, hanem a város-régió agglomerációs gyűrűjében erősödött meg. 2. Megerősödött a város nemzetközi jellege, s igen gyorsan bővül. Ennek egyik bizonyítéka, egyben forrása az erős tőkevonzó képesség (az 1990-es években kb. 15 milliárd dollár működő tőke-befektetés történt a városban). A transznacionális vállalatok erős jelenléte eleve nemzetközi kapcsolatokat teremt, több világcég számára európai alközpont is a város. Újjáélednek a Dél-Kelet-Európa és Nyugat-Európa közötti közvetítő, kapuváros-szerepek is. 3. A városi társadalom polarizáltsága erősödik, jelentősen bővül a felső- és felső középosztály, a gazdasági elit, de nagy a leszakadók tömege is, a középosztály még erőtlen. A társadalomból kirekesztettek is nagy csoportot alkotnak. Jelen van ismét a multietnikus jelleg: bár nem mérhető a nyugati nagyvárosokéhoz. A városban állandóan vagy hosszabb ideig élők között vannak olyan etnikai csoportok (kínaiak, arabok), melyek nem európai kulturális identitásukat erősen védik, s olyan befolyásos nyugat-európai s észak-amerikai csoportok, melyek az elithez tartozván, 10 BARTA1998. 11 ENYEDI 1998. 47-59. p. 22