Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Enyedi György: Nagyvárosi régiók 9-25

Enyedi György Nagyvárosi régiók hatásosan megjelenítik s részben a magyar népességre is kiterjesztik saját fogyasztási, kulturális vagy szabadidő eltöltési szokásaikat. 4. A nagyvárosi régió is formálódik, megjelennek új térszerkezeti elemek, a hagyományos nagyvárosi agglomerációmodell módosul: - A funkcionálisan is, infrastrukturális hálózatában is összeépülő nagyvárosi régió határát nem könnyű megvonni, de bizonyos, hogy bővülő, területe túlnő a statisztikai budapesti agglomeráción vagy a Budapestből és Pest megyéből kialakított Budapesti (vagy Központi) Régión. Kecskemét, Székesfehérvár, Tatabánya, Hatvan e nagy település-együttes peremvárosainak tekinthetők, melynek belső hierarchizáltsága nem egyértelmű. Az irányító funkciók egy része szigetszerűen, s több helyütt, korábbi lakóövezetekbe ékelődve jelenik meg, csupán a felsőszintű pénzügyi funkciók összpontosulnak a budapesti belvárosban. - A szigetszerű funkcionális morfológiára jellemző az elit lakóterületek, a bekerített lakóparkok megjelenése korábban alacsony presztízsű lakóövezetekben, volt ipari zónákban (Rákosszentmihálytól Soroksárig). - Erősen elkülönülnek a gazdag és a szegény elővárosok. A nyugati, észak-nyugati - s újabban - a peremtelepülések népessége növekszik, jórészt a középosztály, felső középosztály tagjai települnek ki Budapestről, igényes építészetet, nagyvárosi szokásokat, kulturális igényeket jelenítve meg a nemrég még félfalusi településeken (s szenvedve a félfalusi infrastruktúra kényelmetlenségeitől). A délkeleti, főleg nagyipari és ingázó munkások lakóhelyéül szolgáló agglomerációs települések népessége fogy, gazdasági elmaradásuk érzékelhető. - A budapesti nagyvárosi régió kormányzási-igazgatási struktúrája kialakulatlan. A nagyvárosi régiók igazgatása a világon mindenütt bonyolult, s eltér az adott ország általános szabályozásától. A budapesti nagyvárosi régióban azonban nem alakultak ki azok a kormányzási technikák és szabályozások, melyek a térség koordinált s átfogó tervezését, területrendezési eljárásait, a településközi együttműködést biztosítanák.

12 A nagyszámú, egymással rivalizáló önkormányzatra bomlás, a civil szerveződések erőtlensége alapvető fontosságú fejlesztéseket (pl. a városi régió tömegközlekedésének megszervezését) teszi lehetetlenné. 12 PERGER 1999. 181-225. p. 23