Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Enyedi György: Nagyvárosi régiók 9-25

Enyedi György Nagyvárosi régiók tikai hierarchia-szintekkel párhuzamos térbeli struktúrákba. Valamennyi szinten sokféle problémát jelentenek a politikai változások, ám a legújabb szintet, a nagyvárosi régiók világméretű mozaikját értjük a legkevésbé. Mivel éppen ez a területi szintjelenti a globalizálódó termelési rendszer motorját, nagy jelentősége lehet annak, ahogyan a nagyvárosi régiók erősítik politikai identitásukat és intézményi jelenlétüket. A nagyvárosi régiók kiemelkedése a globalizáció egyik alapvető földrajzi eredménye. A globalizáció a közbeszédben mint egy új csapás szerepel, mivel - mint mindegyik gazdaságfejlődési fázisnak - vannak sötét oldalai; ugyanakkor számtalan előnyt is jelent a világméretűvé vált verseny a termékek elérhetőségében, az információkhoz jutásban, a szabad választásban. Nemcsak a szegények leszakadására, hanem a felzárkózására is van példa. Mindamellett kétségtelen, hogy a jelen gazdasági fejlődést súlyos társadalmi egyenlőtlenségek kísérik, a legkülönbözőbb földrajzi szinteken, az egyénektől a települések belső szerkezetén át a globális városrendszerig. Ám ez abból is fakad, hogy a globális gazdaságot alapvetően neoliberális gazdaságpolitika irányítja. A neoliberalizmus elmúlt negyedszázada sok gazdasági sikert és sok társadalmi konfliktust hozott. Európában már megerősödött az igény egy újfélejóléti államra, a társadalmi egyenlőtlenségek intézményes mérséklésére, s ha ez az új jóléti állam, az „új szociáldemokrácia" felülkerekedne, csak a kapitalizmus bő 200 éves történetének szokásos libikókája következne be: a piaci verseny szabadjára engedésének és korlátozásának váltogatása. Ez azonban feltételezi, hogy a világkapitalizmus továbbra is „nyugati", lényegében európai modellt fog követni, amely a szociális problémák orvoslását az államtól, a nemzeti kormánytól várja el. Nem bizonyos, hogy a valóban globálissá vált kapitalizmus is így fog viselkedni, a világ három nagy gazdasági súlypontja közül az észak-amerikaitól és a kelet-ázsiaitól idegen a jóléti állam eszméje. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a nagyvárosi régiók mozaikja jelenti a globalizálódás fő földrajzi kifejeződését. Ezek gazdasági szabályozása, önálló kormányzati szintté válása, a nemzetállamok és régiók mellé politikai entitássá emelkedése számtalan új kutatási problémát és megoldandó politikai feladatot kínál. Budapest a nagyvárosi régiók között A nagyvárosi régiók a világgazdaságon belül eltérő jelentőségűek. A globalizáció egészét irányító szereppel csak néhány rendelkezik: New York, Los Angeles, Tokió, London. (Ezeket nevezte Sassen „global city"-nek.) Mások szerepe egy-egy kontinensre, kontinens-részre vagy egy meghatározott funkcióra terjed ki. (Pl. Párizs európai központ, Szingapúr délkelet-ázsiai központ, Zürich globális bankközpont.) Budapest is része az európai nagyvárosi hálózatnak, s Béccsel, Prágával, Varsóval osztozik a közép-európai régió irányításában. Bármekkora is legyen a nagyvárosi ré21