Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Czaga Viktória: Egy világváros margóján – Pesthidegkút 217-231
Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. tíz, majd tizenkét családfőt írtak össze a török adólistákon. A település 1682-től, a felszabadító harcok kezdetétől lakatlan pusztává vált, s maradt a XVIII. század első évtizedéig. 6 1686 után fegyverváltság jogán jutott Hidegkút birtokába Kurz János Ignác báró, királyi kamarás 7 , aki a Fekete-erdőből, a Rajna vidékéről, illetve Ausztriából 8 érkező telepesekkel kötött szerződést 1711. július 5-én. 9 A tizenegy szerződő családfő szigorú, de nem teljesíthetetlen feltételeket írt alá: pontosan kijelölt határok között annyi földet kaptak, amennyit ki tudtak irtani. 10 Három évig csak a kilencedet fizették, három év elmúltával pedig már adót is: minden ház után hat, minden lakos után két guident. Házanként két-három disznót ingyen makkoltathattak az uraság tölgyesében. Ha szőlőültetésre vállalkoztak, hét év elteltével fizették a tizedet. Szabadon nem költözhettek, ha valamelyikük mégis menni akart, a földesúr beleegyezése és a költözési költség lefizetése mellett megfelelő munkaerőt, azaz helyettest kellett biztosítania. Új hazájuk, illetve lakóhelyük szűk határa vagyonosodásra kiugró lehetőséget sem nekik, sem utódaiknak nem biztosított. A földművelés korlátozott, legelőjük kevés, rétjük nincs - nagyarányú állattartásra nem gondolhattak. 11 Óbuda és Buda közelsége azonban elősegítette boldogulásukat: a zöldség, a burgonya, a gyümölcs, a tejtermék, tojás jó piacot talált a városokban, s a budai vámsorompó sem jelentett akadályt, hiszen számos, a hegyen át az óbudai piacra vezető gyalogösvényt ismertek. A szőlő nem igazán e vidékre való, s a belőle nyert bor mennyisége olyannyira nem volt számottevő, hogy a határban még présházak és pincék sem épültek. 12 Hidegkút később sem sorakozott fel a Buda környéki borok jó hírét növelő községek sorába. A lakosság lélekszáma csak lassan növekedett, 13 s még ezt a lassú növekedést is pestisjárvány akasztotta meg 1739-ben. Azúrbérrendezés idején, 1767-ben 71 telkes jobbágyot és 54 zsellért írtak össze. Az egész telkes jobbágyra megállapított 40 napi 6 TOPERCZER 60-61. p. 7 Kurz János Ignác halála után felesége a falu földesura. Lásd BFL IV. 1006.1. sz. n. Az ő halála után a Podmaniczkyak leányági örökösei jelentkeztek Hidegkút birtokáért. Lásd 4. sz. jegyzet. 8 Tehát a svábok elnevezés ez esetben gyűjtőnév/fogalom, valójában nem fedi a hidegkúti németek származását. 9 A szerződést közli TOPERCZER 70-71. p. 10 Éppen azért nem lehetett osztályozni a jobbágyok által bírt földek minőségét, mert irtásokról volt szó. BP. TÖRT. III. köt. 92. p. 11 Helyzetük könnyítésére a határ kiigazításáért pert indítottak Buda város ellen - a mai Vadaskert, illetve Petneházy-rét területét szerették volna rét és legelő céljára megszerezni, de nem sikerült. BP. TÖRT. III. köt. 92. p. 12 Uo. 302-303. p. 13 1787-ben 785 lélek Hidegkút lakossága, 1846-ban 1016, 1869-ben 1093 fő. BP. TÖRT. III. köt. 300-301. p. és IV. köt. 189. p. 218
