Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Czaga Viktória: Egy világváros margóján – Pesthidegkút 217-231

Czaga Viktória Egy világváros margóján - Pesthidegkút igás robotot csak azért nem teljesíthették, mert egésztelkes egy sem akadt közöttük, így a féltelkesekre előírt 25-26 napos igás és a zsellérekre kirótt 20-21 napi gyalog robottal tartoztak. A jobbágytelek aprózódására beszédes adat, hogy 1787-ben, a II. József-kori népszámláláskor már csak 64 fő a telkes jobbágyok száma, ezzel szemben a zselléreké 113 fő. Hidegkút történetében a XVIII-XIX. századot a békés gyarapodás és építkezés két évszázadának tekinthetjük. Ez alatt az idő alatt a német ajkú katolikus lakosság zavartalanul őrizhette nyelvét, kultúráját, alakíthatta ki szokásait. A közigazgatás élén a bíró állt, akit a - helyi viszonyok között jómódúnak számító - családok adtak. A közigazgatás szakszerűségéért a jegyző felelt, s a község megbecsült tagja volt a tanító, az orvos, a pap. A felépített, a megteremtett anyagi javakat 1840-ben tűzvész pusztította. A természeti csapások azonban az idők folyamán kiheverhető, pótolható veszteségeknek bizonyultak: az első telepeseknek ma is élnek leszármazottai Hidegkúton, s a tűzvészben a fél faluval együtt leégett templom

15 is újjáépült a házakkal együtt. Buda városához Hidegkút nemcsak a megélhetés, hanem a vallás révén is szorosan kötődött. E kötődésnek egy sajátos elemét őrizte meg számunkra a krónika: a XVIII. század folyamán a jezsuiták vízivárosi Szent Anna templomának húsvéti passiójátékában közreműködő hidegkúti parasztok alakították a pribékeket. A krónika szerint olyan jól játszották szerepüket, hogy a Krisztust alakító budai polgár ugyancsak megszenvedte a Vízivároson át a Várba felmenő, majd a Vízivárosba visszatérő körmenetet.

ló A római katolikus vallás fontos szerepet töltött be a lakosok életében és Hidegkút természeti adottságainak felfedezésében, hírének elterjedésében. A mai Máriaremetén az 1800-as évek elejétől vált egy kis kő kápolna

17 a Kisasszony-napi (szeptember 8.) búcsújárók céljává, a XIX. század végére pedig messze földön híres búcsújáró hely lett, kegytemplommal.

18 Nincs adatunk arról, hogy az 1848^9-es forradalom és szabadságharc mennyiben érintette a lakosságot. Arról viszont van, hogy Hidegkút 18 nemzetőrét az óbudai zászlóaljba sorozták be; s hogy 1848. december végén a visszavonuló honvéd csapatrészek,

19 majd a Buda ostromára vonuló Görgei Artúr feldunai hadseregének III. had14 1770-esadat. 15 A templom középkori alapokra épült 1736-ban, főoltára és barokk szószéke 1760-ra készült el. 16 BÁLINT 1989. 254-255. p. 17 A kápolna helyén épült fel 1898-ban a templom; egy év múlva szentelték fel. TOPERCZER 134-135. p. 18 A reformkori Regélő egy 1843-as számában Garay János emlékezett meg arról, hogy a „Zugligeten túl mintegy félórányira fekvő, a fővárosiaktól búcsú idején kívül is igen látogatott »Remete Mária«, mellynek búcsújárója sok mások felett a nem-búcsújárókra is azért nevezett, mivel az egy igen népes és festői népinneppel szokott össze köttetni, - lipótmezeivel." 219