Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Enyedi György: Nagyvárosi régiók 9-25

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. korlatának a nemzeti önrendelkezés biztosítása az egyik próbaköve. Következésképpen a legerősebb államterületi legitimációt is fenyegeti a mai világgazdaság, mely többé nem az egymással kölcsönhatásban lévő nemzetgazdaságok összege, hanem inkább lokalitások és régiók mozaikja, melyeket folyamatok (áramlások) hálózata köt össze, túllépve a határmegvonó s területvédelmező állami tevékenységen. Olyan alapvető politikai fogalmak, mint a demokrácia és az állampolgárság egyre kevésbé kötődnek kizárólagosan a nemzet-állam területi egységéhez. Itt a kizárólagosságról van szó, mivel általában az állampolgári fogalmak s kötelmek, az önkormányzásra alkalmas társadalmi csoportok mérete stb. mindig kötődnek valamilyen összefüggő, folytonos földrajzi egységhez. Az emelkedő világváros-régiók a demokrácia és állampolgárság hagyományos értelmezésével kapcsolatban két problémát vetnek fel. Az első, hogy a városrégiók gyakran túllépik a létező államhatárokat. A másik, hogy potenciálisan a város erősebb fókusza lehet a lojalitásnak s az odatartozás érzésének, mint az állam, amelyben elhelyezkedik. Ez abból is adódik, hogy a gazdasági élet és a társadalmi jólét növekvő mértékben a városhoz s régiójához kötődik, s nem általában az országhoz. Lehet, hogy egyszer - mint az ókorban vagy középkorban - ismét a város lesz a polgár-lét kerete (s nem az állam)? Ez esetben a városban lakás fontosabb politikai legitimációt jelenthet, mint az állampolgárság. Ez sok új lehetőséget nyitna pl. a bevándoroltak számára a soknemzetiségű nagyvárosokban. Ugyancsak új elem, hogy a városrégiókban nem lehet hatékonyan szabályozni helyi szinten a népesség, javak s tőkék világméretű áramlásából adódó folyamatokat. Szükség mutatkozna világszintű és nemzetek feletti interregionális szabályozásra. Az ilyen többszintű demokratikus kormányzás kialakulásának két komoly akadálya van. Az első az állampolgárság és a nemzeti hovatartozás politikai elméletének és gyakorlatának egybeolvasztása. A másik, hogy a globalizáció fő támogatói a legerősebb hatalmak, mindenekelőtt az USA. Az amerikai kormányzat nyilván nem támogatna olyan reformot, mely hatalmát gyengítené, s egyelőre távolinak tűnik az az idő, amikor az állam hatalma nem érvényesül a globális folyamatok befolyásolásában. A politikai megvalósítás A világrendszer tehát egy határozott új gazdasági és politikai konfiguráció felé halad, maga mögött hagyva a nemzetközi gazdasági fejlődés centrum-periféria modelljét. Egyfelől, a mély gazdasági változásokra egyre többféle szabályozási válasz születik különböző földrajzi szinteken, a lokálistól a globálisig. Másfelől, az új szabályozó intézmények gyorsítják a gazdasági fejlődés beáradását az előbb említett négyszintű poli9 AGNEW1995. 20