Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Fabó Beáta: A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben 153-176

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. Királyerdő 1. és Királyerdő 2.) zöldsávok választják el lazán elhelyezett magasépületekkel. Az egyes egységek önálló centrumokkal rendelkeznek (tágas tér körül középületek). A Központ lakóterület marad családi házakkal. Ide kerülnek a közintézmények: városháza, szakszervezeti székház, szövetkezeti üzletház, piactér vásárcsarnokkal, a környékén munkásszállók, társasházak, kultúrház, könyvtár és színház. A tényleges építkezések sorát a HÉV végállomására települt Béke téri kis lakótelep és az OTI-rendelő nyitotta meg az akkor még önálló településen. Csepel közvetlenül a fővároshoz csatolása előtt kapott városi rangot. Ekkor épült ki a múlt századi templom körül a főváros első és egyetlen, viszonylag egységesen felépített szocialista kerületközpontja. A reprezentatívnak szánt főtérből 195l-re megvalósult a posta, egy háromemeletes lakóépülettömb, a tér másik oldalán a gimnázium és a tanácsház, (pártházat és áruházat még csak terveztek). A nagyszabású szocialista városközpont talán legreprezentatívabbnak szánt eleme, a kiemelt beruházásnak induló kultúrház, csak terv maradt.

7 A továbbiakban a megfelelő közlekedési kapcsolatot az 1951-ben megindított HÉV-járat biztosította. Újpesten új lakóegyüttes és rendelő, Budafokon rendelő épült. Az ötvenes évek Az első ötéves népgazdasági terv (1950-54)

8 180 000 új lakás építését írta elő az országban, ennek mintegy felét városokban, ipar- és bányatelepeken. Az Országos Tervhivatal (OT) eredetileg 16 500 lakás építését javasolta a fővárosban, utalva arra, hogy a lakásépítéssel segíteni kell a peremkerületek beolvadását. Az ötéves terv megállapította, hogy a csatolt települések külső arculatukban, szociális és egészségügyi ellátásukban messze elmaradnak a belterülettől. A cél: eltüntetni a különbséget Nagy-Budapesten belül, illetve a vidéki városok és Budapest között lakóépületek, középületek, víz és csatornázás, valamint város- és községfejlesztés terén. Az ötéves tervidőszak végére Nagy-Budapest teljes rendelőintézeti hálózatának akiépítését tervezte (kiemelten kezelve Kispestet illetve a III., XIII. és a XIV. kerület).

9 Az oktatás 7 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) XXIII. 102. a. (Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága iratai. Jegyzőkönyvek) 1951. június 29. 8 Az elfogadott első ötéves tervet az 1949. évi XXV. törvény tartalmazza, mely a fővárosra vonatkozóan az alábbiakban ismertetett konkrét építési direktívákat írja elő. A fővárosi lakásszámra vonatkozóan nincs előírása. Erre az Országos Tervhivatal (a továbbiakban: OT) tett javaslatot Ld. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) XIX-A-16-v (=Országos Tervhivatal. Népgazdasági és ágazati tervek gyűjteménye) 3. doboz. Az OT előterjesztése az Államgazdasági Bizottsághoz, 49. p. 9 Érdekes példa a III. kerületi rendelő helyének kijelölése. Hosszas előkészületek után (a Budapesti Középítkezések Helykijelölő Bizottságának a javaslatát OT elvetette) 1952. december 23-án a Vörösvári úti volt téglagyár helyét jelölte ki az Országos Helykijelölő Bizottság. Indoklás: a sűrűn 156