Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Fabó Beáta: A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben 153-176

Fabó Beáta A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben terén feladatul szabta a műszaki egyetem, művészeti főiskolák, agráregyetem, országosan 30 új gimnázium (köztük Angyalföldön, Óbudán, Csepelen) és kultúrházak (8 kultúrpalota, köztük kiemelt helyen Csepel) létesítését. A peremvárosok utca- és gyalogjáró-hálózatát is egy szintre kívánta hozni a belterülettel. Az OT már az első évben javasolta a fenti terv erőteljes felemelését.

10 A módosított tervben szerepelt pl. új áruház építése Csepelen még 1951-ben (ez több mint 10 év múlva történt meg), majd 1954-ben újabb áruház felépítése és bővítése valamely más városrészben. Az OT javasolta munkásszálló emelését 1951-52-ben Csepelen és a Gellért Szálló helyreállítását. Az Általános Rendezési Terv (ÁRT)

1 ' 1949-1955 között folyamatosan módosult. Az elkövetkező 10-13 év alatt 57 000-75 000 lakás felépítésével számolt. Az észak-déli beépítési irányt felváltotta a centrális fejlesztési elképzelés. Beépítendő területként a kisebb szabadon maradt területeket, a külső kerületek központjainak környékét és a főútvonalak melletti területeket jelölték meg. Megvizsgálták a fővárosi lakástelepítés lehetőségeit városrészenkénti bontásban (1. sz.táblázat).

12 Az elképzeléseknek fontos eleme volt az alközpontok kialakítása, ebből a hat legfontosabbat ipari, illetve új szocialista városrészekbe (Csepel, Újpest, Kőbánya, Óbuda, Angyalföld, Zugló) helyezték. Az 1948. évi javaslatban szereplő két budai központ helyett Óbuda, valamint új elemként Angyalföld és Csepel szerepel. Csepelen, Újpesten és Kőbányán kultúrház építését tervezték (egyéb közintézményt nem nevezett meg a koncepció). A másik fontos gondolat a reprezentatív főközpont, főútvonalak és az alközpontok kiépítése volt. A reprezentativitást részben a magasházak (kerületközpontban, városrészek kapujában a főút mellett, kis számban elszórtan) és a szocialista lakónegyedek jelentették. lakott belterületek közelében ez az egyetlen hely, ahol a szovjet gyakorlatnak megfelelően kórház és rendelő együttesét el lehet helyezni. Ezt követte a RRT elkészítése. MOL XIX-A-16-b (=Országos Tervhivatal, TÜK iratok) 248. doboz, „kórházak". 10 OT javaslata 1951. II. 15-én a keretszámok módosítására, MOL XIX-A-v 4. doboz. Az 1949. évi XXV. törvényt módosító 1951. évi II. törvény általánosságban felemelte a tervet: „... több iskolát, több kultúrotthont, ...több lakást kell építeni." 11 1949-ben a Minisztertanács előírta új, hosszú távra szóló ÁRT készítését. A folyamatos tárgyalások, változtatások során elkészült ÁRT 1955-ben került a Minisztertanács elé, de az Országos Tervhivatal javaslatára levették a napirendről. A továbbiakban az 1949 és 1955 között formálódó főbb elképzeléseket ismertetem. 12 Budapest ÁRT Konzultatív Bizottság jegyzőkönyvei, II. kötet, 1952, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjtemény, Bq 725/626. 157