Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Fabó Beáta: A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben 153-176
Fabó Beáta A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben dáig és Újpestig, délen Kelenföldig). A decentralizálás szellemében helyi alközpontokatjavasolt Újpesten, Zuglóban, Kőbányán, Kispesten és Budán (Krisztinavárosban és a Szabadság-hegyen). A földreformhoz kapcsolódóan a fővároshoz csatolandó településekre házhelyosztási és községrendezési tervek készültek. Az FKT a települések nagy részét városias kialakításra szánt területként kezelte, ahol a közösségi intézmények céljára megfelelő területet kell biztosítani - s eszerint bírálta el a terveket. 3 A hároméves terv (1947-49) a fővárosban 50 000 lakás felépítését irányozta elő. Oktatási, kulturális és szociális területen is nagyarányú fejlesztéseket tervezett. A háború utáni időszak építkezéseit elsősorban a helyreállítási munkák jelentették. Emellett számottevő új építkezések kezdődtek Angyalföldön, Óbudán, Újpesten, Csepelen, Budafokon, azaz főleg észak-déli irányban a munkáslakta külterületeken illetve a peremvárosokban. Az 1950 előtti időszakban két területről érdemes kiemelten beszélnünk: a XIII. kerületről és Csepelről Az 1930-ban létrehozott XIII. kerület centruma háború előtti években alakult ki a Béke tér és Béke út vidékén. A Béke út az Újpestre irányuló környéki forgalmat szolgálta. A kerületben tovább folytatták a háború előtt megkezdett lakótelepek (OTI, Béke úti) építését. Itt létesült az első lakótelep és az első „szocialista" (bár még a háború előtt megkezdett) kultúrház. Angyalföldön valósult meg a hároméves terv első fővárosi építkezése is 4 , melynek keretében a főváros iskolát, óvodát és napközi otthont szándékozott építeni egy munkáskerület részére. A kerület arculatát meghatározó másik fontos építési tevékenység, az átadásra váró Árpád híd pesti hídfőjének, (a későbbi fővárosi alközpontnak) kiépítése szintén e korszakban indult el. Első épületeit még 1949-1950-ben emelték: ide került az első munkáskerületi színház (József Attila Színház, 1949) és az első fővárosi pártház (Pártház és lakóház, 1950), valamint a közelben az első szocialista kori strandfürdő az Árpád (Dagály), mely az „angyalföldi dolgozóknak" fürdési lehetőséget biztosít, egyidejűleg „idegenforgalmi fürdőhellyé válhat" 5 . A másik kiemelten kezelt terület Csepel volt. 1947-ben készült el a házhelykiosztási terv, mely a korábban extenzíven fejlődött település üresen maradt belső részein intenzív beépítést igyekezett megvalósítani, társasházas és sorházas beépítési móddal. 1948-ban fiatal építészek elkészítették a nagyközség teoretikus jellegű városrendezési tervét. Ebben az öt városegységet (Központ, Északi rész, Délnyugati rész, 3 Tér és forma (a továbbiakban: Tf) 1948. 1-2. 14-16. p. 4 Építészet-Építés (a továbbiakban: Éé) 1950. 3. sz. 165-180. p., 1946-ban bízták meg Kozma Lajost a tervezéssel, 1947-1949 között épült fel. 5 Tf 1947. 9. 202-203. p. Az 1944-ben talált hőforrásra települt. 6 A házhelyosztás: Tf 1947. 6. 129-131. p. A városrendezési tervről: Új építészet (a továbbiakban: ÚÉ) 1948. 159-166. p. A rendelőről: ÚÉ 1949. 103-119. p. 155
