Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Enyedi György: Nagyvárosi régiók 9-25

Enyedi György Nagyvárosi régiók lehetőségeket. A munkásoknak ismerniük kell az alternatív álláslehetőségeket, főleg rugalmas munkaerőpiac esetén. Az informatikai forradalom ellenére, a szükséges információk nem könnyen érhetők el. A gazdaságilag hasznos tudás megszerzése informális emberi kapcsolatoktól és az információk kiértékelésének képességétől függ. A gazdasági specializáció és a rugalmas termelés erős jelenléte esetén a tranzakciókat megalapozó hálózatok gyorsan változnak, amikor egy vállalat új szerződéseket köt, átalakítja eladási és vásárlási kapcsolatait, a munkások állást változtatnak. E hálózatokat nagyfokú bizonytalanság, instabilitás és komplexitás jellemzi. Ilyen körülmények között a tranzakciós költségeket növeli a partnerek közötti távolság, a termelők földrajzi szétszóródása csökkenti a hatékonyságot és a kreativitási hatást. A vállalatoknak kedvező, ha egy szorosan összekapcsolódó és térben koncentrált halmaz részeként működnek (mint már említettük: alacsonyabb tranzakciós költség, nagyobb rugalmasság, információs hatás, innováció és kreativitás). Világos, hogy a sokféle szolgáltató és a változatos munkaerőforrás jelenléte a rugalmas termeléshez előnyös, beruházásokat, készletezési költséget, működési költséget takarít meg. A mai világgazdaságban mind a nagy távolságú termelési és munkaerő-kapcsolatok, mind a térbeli koncentrációk (ipari klaszterek) jellemzőek. A térbeli koncentráció fő előnyét jelentő szolgáltató és információs hálózatok a világ nagyvárosaiban csomósodnak, s gyakran elindítói városnövekedési szakaszoknak. Miután a nagyvárosi gazdaságok erősen kapcsolódnak a világpiachoz, egyre több specializált termelőt vonzanak. A hollywoodi filmek, a szilíciumvölgy félvezető termelése, London és New York pénzügyi szolgáltatásai, a párizsi divatipar mind-mind a világpiaci kereslet felé forduló, koncentrált rugalmas termelési hálózatok részei. Ily módon válnak a nagyvárosi régiók a világgazdaság regionális motorjaivá. A globális városrégiók társadalomföldrajza A városrégiókat kiformáló erők a városok belső társadalomföldrajzára és gazdasági szerkezetére is rányomták bélyegüket. A globalizáció és a gazdasági szerkezetváltás három alapvető módosulást eredményezett. Az első a megnövekedett kulturális és demográfiai sokszínűség, amit a tömeges bevándorlás eredményez. A bevándorlás tartósan a legnagyobb városrégiókba irányul, s ezek a valaha létezett városi agglomerációk közül a leginkább sokszínűek kulturális szempontból. Ennek a kulturális heterogeneitásnak is megvan az előnye és a hátránya, a fenntartható városfejlődés új, kreatív lehetőségeitől a robbanásveszélyes társadalmi konfliktusokig. A második fő következmény a bevándorlással és kulturális sokszínűséggel járó városmorfológiai átalakulás. A hagyományos nagyvárosi agglomeráció egy központi városból s az azt körülvevő agglomerációs gyűrűből állt, a mai városrégiók több13