Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Enyedi György: Nagyvárosi régiók 9-25
Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. központúak, számos településcsoportból állnak. Az egykor pontosan kijelölhető határok felbomlása is az informatikai társadalom és a globalizáció hatása, és ugyancsak bizonytalanná vált, hogy mi a városi, elővárosi, városon kívüli vagy valóban falusi. A városrégióban egyidejűleg játszódnak le decentralizációs és recentralizációs folyamatok. Számos régi agglomerációt hagynak el bizonyos társadalmi csoportok és tevékenységek, ám megüresedett helyükre más tevékenységek vagy új bevándorló közösségek telepednek. Egyidejűleg új városnövekedési pólusok jelennek meg a periférián, a városszövetet regionális városrendszerbe feszítve szét. A harmadik következmény (s politikailag ez a legérzékenyebb), hogy a globalizáció növeli a különbséget a szegények és gazdagok között, fokozza a térbeli társadalmipolarizációt. A globalizáció ebben úgy játszik szerepet, hogy a nagyvárosi régiókba kétféle bevándorlót vonz: egyrészt a magas jövedelmű foglalkozások űzőit, ám gyarapítja az egyszerű, szakképzettséget alig igénylő munkát végzők számát is (alacsony bérű országokból vonzva bevándorlókat). Az 1990-es évek elején a fejlett országok közül az USA-ban voltak a legnagyobbak a társadalmi egyenlőtlenségek, s ezen belül is a Los Angeles-i s a New York-i városrégiókban érték el a csúcsot. A mélyülő társadalmi egyenlőtlenségeknek többféle magyarázata van: a neoliberalizmus ezt a gyors növekedés természetes velejárójának tartja; a régi típusú jóléti állam immár negyed évszázada eltűnt, ám figyelmet érdemel az „új szociáldemokrácia" harmadik utas elképzelése. 5 A városrégiókban további várospolitikai nehézségek listázhatók. Az egyik a bevándorlás kezelése. A bevándorlás nem szüntethető meg, mivel nagy szerepet játszik a regionális gazdasági fejlődésben, olcsó munkaerőforrásként is, innovatív vállalkozóként is, főleg a rugalmas termelési szektorokban, mint a ruházati ipar, elektronika s a szolgáltatások széles köre. E gazdasági ráció ellenére a bevándorlás sok feszültséget kelt, s tiltakozást vált ki a helyi munkanélküliek és kisvállalkozók körében. A társadalmi polarizáció erősödésének két, egymással ellentétes következménye van. 1.) Gyorsan nő a segélyen élő „társadalom alatti" osztályhoz tartozók és az ún. dolgozó szegények (állással rendelkezők, de a hivatalos létminimum alatt élők) száma. Ha problémáikat nem kíséri megfelelő segítő figyelem s megértés az önkormányzatok részéről (általában nem kíséri), a „bajbajutottak" önsegélyező, közösségre támaszkodó civil szerveződéseket hoznak létre, s ezek egyre terjednek (pl. Hajléktalanszállások létrehozása, egészségi ellátás). 2.) A jövedelmi létra felső részén a jelenség éppen az ellenkező: a leggazdagabbak kivonulnak a civil társadalomból, az állampolgári felelősségvállalásból, s bezárkóznak fallal körülvett lakóparkjaikba. E jelenség a fejlődő országok nagyvárosi régióiban a legszélsőségesebb. 5 GIDDENS 1998. 14
