Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Beluszky Pál: Az elővárosok útja Nagy-Budapesthez 121-152

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. Községek Lélekszám Lélekszámváltozás (%) A mezőgazdasági népesség aránya (%) Községek 1870 1880 1890 1900 1870-1900 1900 8. Nagytétény* 2512 3 396 3 098 3 478 38,5 22,1 9. Pesthidegkút 1.093 1.271 1.393 1.559 42,6 72,8 10. Békásmegyer 1.000 599 1.340 2.027 102,7 53,1 * Budatéténnyel együtt Forrás: A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. Bp., 1903. A XIX. század utolsó harmadában a főváros hatása már a későbbi Nagy-Budapest határain túl is kimutatható. Részben a soroksárihoz hasonló, ha nem is oly mértékű agrárfejlődés zajlott bennük, részben a fővárosi felvevőpiac hatására megszaporodott a kisiparosok száma, csökkent a mezőgazdaságból élők aránya (az agrárkeresők aránya 1900-ban Pécelen csak 35,1%, Csömörön 38,6%, Törökbálinton 48,0%, Budakeszin 51,2%, Dunakeszin 54,9%, Solymáron 57,7% volt). A népességszám azonban csak kivételesen emelkedett az átlagost jelentősen meghaladó mértékben (Budaörsön 1870 és 1890 között 53,1%-kal, akisnépességű Telkiben 50,0%-kal, Ürömön 42,9%-kal). A főváros kiváltotta egyéb folyamatok jellegében nem történt érdemleges változás az előző korszakhoz képest. A városellátó mezőgazdaság továbbra is főleg a parasztgazdaságokban folyt, noha - főleg a pesti oldalon - növekedett a bolgárkertészetek, a vállalkozás szerű zöldségkertészetek száma, területe. A „szabadidős" kapcsolatok pedig lassan visszahúzódtak a budai oldalra; a Budai-hegység közlekedése korán kiépült (zugligeti lóvasút, fogaskerekű), épp az „idegenforgalom" igényei miatt. Az agglomerálódás negyedik szakasza (1895-1950) A főváros környékének településformáló folyamataiban a századfordulóra kialakuló jellegzetességek bő fél évszázadon keresztül változatlanok maradtak, ha területi kiterjedésük, intenzitásuk módosult is. Messzemenő hatást gyakorolt az agglomerációs folyamatokra a XIX. század végén az elővárosi közlekedés kiépítése. Néhány omnibuszjárat (Újpestről, Kispestről) után az 1880-as, 1890-es években létesített helyiérdekű vasúthálózat vetette meg az elővárosi közlekedés alapjait; a szentendrei, nagytétényi, ráckevei, pestszentlőrinci, gödöllői vonalak biztosították elsősorban a századfordulóig a főváros s az elővárosok közötti kapcsolatokat néhány MÁV-vonal mellett. A Budai-hegység települései felé 128