Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Enyedi György: Nagyvárosi régiók 9-25

Enyedi György Nagyvárosi régiók vül az EU. Mivel, a részt vevő tagállamok száma viszonylag csekély, hatékonyabban (és olcsóbban) menedzselhető politikai egységeket alkotnak, mint a világszervezetek. 3. A szuverén államok és a nemzetgazdaságok továbbra is alapvető elemei a politikai és gazdasági térképnek, jóllehet hatalmas változásokon mennek át. Az egyes államok szuverén politikai autonómiája gyengült, és az erősödő globalizáció mellett egyre kevésbé képesek vagy hajlandók megvédeni országterületük valamennyi regionális és ágazati érdekét. Ugyanakkor sok gazdasági ágazat fejlődik határok nélkül, s nehéz lenne megmondani, hogy hol végződik az amerikai gazdaság, s hol kezdődik a japán vagy a német? A Suzuki gépkocsik gyártása része a magyar és a japán gazdaságnak is: az Esztergomba szállított gépkocsimotorok a vállalat belső szállításának és a magyar-japán külkereskedelem részének is felfoghatók. Ennek eredményeként az állami szabályozó funkciók egy része magasabb térszintre került, más részük lejjebb vándorolt. 4. A fentiek következtében - s tanulmányunk szempontjából ez a legfontosabb megerősödtek a politikai és gazdasági szervezetek regionális formái, s ezek között találhatók a nagyvárosi régiók. Ez további magyarázatot kíván. Napjainkban egy sor gazdasági - ipari és szolgáltatási - tevékenység ismét nagy központokba tömörül. Az egymáshoz történő közeitelepülés jelenleg úgy fogható fel, mint az erősödő gazdasági versenyre adott stratégiai válasz, mivel a termelékenységet és a teljesítményt az együvé település elősegítheti (ez egészen más, mint az 1950-es, 1960-as évek agglomerációs előnye, amely a technológiai kooperáción alapult!). A globalizáció erősítette az egész folyamatot, a nagyvárosi piacok nagy nemzetközi térségre terjedtek ki. A nagyvárosi régiók a versengő globális piacok küzdőterévé váltak. Amint a központi kormányzatok hatásköre csökkent, úgy kényszerültek rá a városrégiók, hogy felépítsék saját intézményeiket, és saját politikát dolgozzanak ki a globalizációs hatások előnyeinek kihasználására (hacsak nem kívánták passzívan alávetni magukat a külső hatásoknak). Számos régió a helyi politikai integráció és képviselet új feladatát kényszerül ellátni. Ezek sürgős feladatok, mivel a városrégiók egyre inkább vonzzák az olcsó munkaerőt az egész világból, így népességük egyre vegyül más nyelvű (kultúrájú) és marginalizált társadalmi csoportokkal. Ennek következtében számos városrégióban sürgős feladat a politikai részvétel, a helyi identitás és állampolgári lét újjáépítése. Városrégiók - a világgazdaság motorjai Az 1970-es, 1980-as években általános felfogás volt, hogy a szállítási és kommunikációs technológia fejlődése, főként pedig az informatikai társadalom erősödése megszünteti a városi koncentráció értelmét. Vagy másfél évtizedig a legfejlettebb országokban dezurbanizációs jelenségeket jegyezhettünk fel. Ám ez átmenetinek bi11