Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

krisztinavárosi szárny második emeletén egy udvarhölgyi lakosztály bútorzatát Huszár Ilona tervezte. A bárónőt Apponyi Lajos magyarországi udvarnagy ajánlására, a művezetés előterjesztése alapján bízta meg a várépítő bizottság. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.a. 1900. december 1-i LXXVIII. ülés. 59. YBL, 1953,119. 60. HIMMELHEBER, 1988,19. 61. Számos berendezési munkájáról tudunk: 1874-ben a budapesti Koháry-Coburg-palota (YBL, 1953, 64.); 1876-78-ban a csalai Kégl-palota (SISA, 1991, 144.); 1884-ben a Teréz körúti Batthyány-palota (KOMOR, 1914, 245.); majd az 1890-es években a fiumei kormányzósági palota (HAUSZMANN, 1896) és a Kúria berendezését tervezi (YBL, 1953,64.). 1908-ban tartott, Néhány szó a modern építészetről című előadásában külön foglalkozik a bútormfivészettel, mert, mint írja: ,,...[a bútorok - R. P.] megtervezését szintén az építészmunka körébe sorozom" (HAUSZMANN, 1908,36.). 62. HAUSZMANN, 1997,58. 63. Svjedoéanstva Jednog Zdanja-prigodom 100. objetnice izgradnje palace Pomorskog i povijesnog mujeja Hrvatskog primorja. Rijeka, 1996,67. Köszönöm Hadik Andrásnak, hogy a kiadványra irányította figyelmemet. 64. HAUSZMANN, 1997,25. 65. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.a. 1895. március 23-i XXXI. ülés. 66. A két velencei cégtől vásárolt tárgyak bizottsági jóváhagyása: BFL, Kir. Várép. Biz., U/3.b. 1902/35. Hauszmann 1902. november 11-i felterjesztésében kéri, hogy a Salviati cég számláját a „szokott módon" fizessék, amiből rendszeres látogatásokra következtethetünk. Galle Antal 1902. április 9-i jelentéséhez csatolják azt a listát, amely a Hauszmann által Velencében és Münchenben összesen 78120 márkáért beszerzett bútorokat sorolja fel. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Obersthofmeisteramt, 79/B/l. ad Z.323. 67. Györgyi 1870-ben, a Tüköry-palota építésekor, Hauszmann irodájában kezdi pályafutását mint rajzoló, majd az Ybl mellett töltött évek után kerül újra Hauszmann-nal munkakapcsolatba (HAUSZMANN, 1997,27.). 68. BFL, Kir. Várép. Biz, II/3.b. 1898/106.; HAUSZMANN, 1900b, 109.; HAUSZMANN, 1903,180. 69. KISMARTY-LECHNER, 1945,77. Ha feltételezzük, hogy a részletek részleteit a munkamegosztás még alacsonyabb fokán álló munkatársak dolgozták ki, akkor érdemes megneveznünk az építési iroda azon tagjait, akiknek a várépítésben való részvételéről adattal rendelkezünk (BFL, Kir. Várép. Biz, II./3.b. 1898/106.). 1894. május 5-étől az építési iroda alkalmazottai: Györgyi Géza, Habicht Károly, Benkő József, Strifler Antal, Hültl Dezső, Szántó Ferenc, Árkay Aladár, Tiltl István. 1903. február 12-én, az építési munkák befejezésének közeledtével Hauszmann javaslatot tesz a bizottságnak, „ugyanis kötelességének tartja művezető, hogy azon szellemi munkatársai, kik kezdettől fogva az építésnél közreműködtek és 13 esztendőn át megosztották gondjait és legjobb tudásukkal segítették ezen monumentális épület létesítésében, a remélhető erkölcsi elismerésen felül anyagi elismerésben is részesüljenek, illetőleg akkor, amidőn ezen munkaterületektől megválnak, végkielégítést kapjanak". Az előterjesztés a következő munkatársakat nevezi meg: Györgyi G, Zuschmann János („ki szintén kezdettől fogva van alkalmazásban és az északi szárnyépítés vezetésével volt megbízva"), Habicht Károly („ki a szerkezeti, valamint külső munkák vezetését végezte"), Höpfner Guido („ki az új lovarda és istálló épületek vezetésével volt megbízva"). Fennmaradt továbbá 1904 áprilisából négy elismerő oklevél piszkozata, melyek eredetijét Hauszmann és Podmaniczky Frigyes, a várépítő bizottság elnöke írta alá. Ezeket a következő építészek kapták: Habicht Károly („a krisztinavárosi szárny, kertész lakóház, őrségi épület és a visegrádi vadászlak építésének munkálatalt vezette"), Hültl Dezső („különösen a kerti falak és lépcső tervezése, valamint a belső kiképzés és díszítési munkák [kiemelés tőlem - R. P] irányítása volt feladata'), Huber Miklós („mint rajzoló volt alkalmazásban részint tervek copirozásával, részint költségvetések és számlák felülvizsgálatával, valamint kőfaragó és egyéb munkák megrendelési terveinek készítésével volt megbízva"). Az utolsó dokumentumunk a művezetői iroda személyzetére vonatkozóan egy 1905. február 3-i művezetői előterjesztés, melyben egyes alkalmazottak végkielégítési összegére tesznek javaslatot. A felsoroltak a következők: Györgyi G„ Zuschmann J, Szántó Ferenc és Adorján János rajzolók, valamint Lechner Jenő, Popovits Gyula és Tiltl István. A művezetés tagjai közül tehát legvalószínűbben még Hauszmann vejének és tanítványának, Hültl Dezsőnek tulajdonítható részvétel az enteriőrök tervezői munkálataiban. 70. HAUSZMANN, 1896. 71. Az utazásról készített jelentés egykorú másolata a Magyar Építészeti Múzeumban található (lt. sz.: 69.018.3). A jelentésen: „Budapesten 1899. július 27-én" keltezés. 72. BFL, Kir. Várép. Biz, II/3.b. 1898/58. 73. Érdekes, hogy éppen a Hauszmann által felkeresett neuschwansteini királyi kastélyban viszont nemzeti gót stílusban kialakított hálószobát, étkezőt, valamint bizantinizáló-orientalizáló nagytermet, vagyis a mindennapi használatba bevont historizáló enteriőröket találunk. 74. SALAMON, 1885. 75. SALAMON, 1885, II. kötet, 511. 76. SALAMON, 1885,516. 77. MÉM, lt. sz.: 69.018.32. 78. SINKÓ, 1986,13. 79. A fogalom alkalmazását lásd: BÁLINT, 1896,32. 80. A kiállításról szóló „szakmai beszámoló": Die Ausstellung Oesterreichischer Kunstgewerbe. 4. November 1871-4. Februar 1872. Fachmännische Berichte. Wien, 1872. A Zimmerdecoration fejezetet „F" (valószínűleg Jacob von FALKE) jegyzi. Lásd 523