Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Kovácsi Béla: Világörökség 539-546

KOVÁCSI BÉLA VILÁGÖRÖKSÉG I. AZ UNESCO A VILÁG KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNYE 1. Az egyezmény Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a világ különböző részein fellelhető, az emberiség számára kiemelkedő értéket képviselő kulturális és természeti örökség azonosítására, védelmére és megőrzésére törekszik. E szándék testesül meg az UNESCO által 1972-ben elfogadott, A Világ Kulturális és Természeti Örökségének védelméről szóló egyezményben. (Világörökség-egyezmény). A kulturális örökség meghatározás olyan emlékműveket, épületcsoportokat és helyszíneket foglal magába, amelyek kiemelkedő jelentőségű történelmi, esztétikai, archeológiai, tudományos, néprajzi és antropológiai értékkel bírnak. A természeti örökség meghatározás olyan kiemelkedő jelentőségű fizikai, biológiai és geológiai képződményekre, veszélyeztetett állat- és növényfajok élőhelyeire, illetve tudományos vagy esztétikai értékkel rendelkező, megőrzésre méltó területekre vonatkozik. Az UNESCO Világörökség-egyezményének célja: - ösztönözni az országokat arra, hogy aláírják az 1972-ben elfogadott egyezményt és biztosítsák természetes és kulturális örökségük védelmét; - ösztönözni az egyezményt aláíró államokat arra, hogy országuk területén található helyszíneket jelöljenek felvételre a Világörökség JegyzéHov, - ösztönözni az egyezményt aláíró államokat arra, hogy jelentéstételi rendszert hozzanak létre a világörökség-helyszínek megőrzésének állapotáról; - segítséget nyújtani technikailag vagy szakmai képzés formájában az egyezményt aláíró államoknak abban, hogy biztosítani tudják a világörökség-helyszínek védelmét; - azonnali segítséget nyújtani a közvetlen veszélyben lévő világörökség-helyszínek megmentése érdekében; - elősegíteni a világ kulturális és természeti örökségének ismertté tételét; - bátorítani a nemzetközi együttműködést a kulturális és természeti örökség megőrzésében. 2. Az egyezmény létrejöttének előzményei Az egyezménynek létrejöttekor megfogalmazott egyik célja a veszélybe került egyetemes értékű építészeti együttesek védelmével és helyreállításával kapcsolatos anyagi támogatások biztosítása volt. Aktualitását pedig az attól való félelem okozta, hogy az Asszuáni gát építése közben, az 1960-as években, a Nílus vize alá kerülnek és ezáltal örökre eltűnnek a föld színéről az ókori egyiptomi civilizáció kiemelkedő jelentőségű emlékei, az Abu-Szimbel-i sziklatemplomok. Az ettől való fenyegetettség hatására a világ felhördült. Ez a felhördülés egy nemzetközi megóvási kampánnyá formálódott, amely fejlődése közben két alapgondolatot járt körül és világított meg: az emberiség közös örökségének fogalmát és az ezen örökség iránt érzett felelősség közös vállalását; mindez pedig előrevetítette a nemzetközi összefogás szükségességét. 539