Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

23. A Hunyadi Mátyás-terem helyén tervezett „Dolgozó"-ba szánt íróasztal terve. a későbbiek során is minden tervváltozatban megmaradt. Az előterjesztéshez mellékelt alaprajzon a rizalit terembeosztása a hauszmanni kialakítást követi, a Hunyadi Mátyás-terem helyén a központi kiállítótér megtartja a terem eredeti ajtó- és ablaknyílásait, sőt az északkeleti sarokban még a kandalló elhelyezése is a réginek felel meg. Az 1961. májusi előterjesztés a VI. szint nyugati, középső termeinek feladatát így adja meg: „...az a térség, amelyben a nemzeti könyvtár ritkabecsű értékeinek megfelelő környezetben való bemutatásával, kiállítások rendezésével, saját múltjának, a magyar könyv és a magyar irodalom történetének szemléltetésével teljesítené a beáramló látogatótömegek előtt társadalomnevelő feladatait". A középső kiállítóteremtől északra fekvő kisebb szoba „zene terem" megnevezéssel, míg a déli szoba „irod. Ereklyék" felirattal szerepel az építési programhoz csatolt alaprajzon.

m A középrizalit közlekedése már nem a Hauszmann-féle ajtókon keresztül történik: a középső kiállítási térből az oldalfalak keleti részére, s nem a középtengelybe helyezett nyílásokon lehet a két szélső terembe jutni. A kandallók elhelyezését az alaprajzon nem tüntették föl. Míg az 1961. májusi tervezet a Hunyadi Mátyás-terem eredeti ajtónyílásainak befalazásával számolt, addig az augusztusi „tervfeladat"-hoz csatolt alaprajzon az újonnan nyitandó, kelet felé eltolt ajtónyílások mellett, az eredeti ajtók helyén vékony térelválasztókat látunk, melyek esetleg üvegből, falemezből vagy gipszkartonból készültek volna. Az új könyvtár berendezésének tervezését az 1960-ban elkészített beruházási program 1963-ra irányozta elő, míg a kivitelezést a rákövetkező évre.

224 Az 1961. augusztusi „tervfeladat" szerint Havasi Pál felelős tervező, műteremvezető irányítása alatt Bánk András, Király József és Hornicsek Erika volt a belső berendezés felelőse.

225 A tervezet a nyugati reprezentatív kiállítási termek kialakítását a következőképpen írja le: „A kiállítási helységek padlóburkolata műanyag »Igelit« lapburkolat. Oldalfalak natúr, dörzsölt nemesfalambéria burkolattal készülnek, nyíláskeretezések, ablakfülke burkolatok ugyanígy nemes keményfa burkolattal készülnek. A termek mennyezete gipszglettelt mennyezet, műanyag festéssel. Világítása: mennyezetről lógatott középvilágító testekkel, falikarokkal, és a falburkolatba süllyesztett, ill. szabadonálló kiállítási tárlóknál beépített világítással. Parapet, ill. fűtőtest takarórácsok [...] sajtolt alu, és lakkozott fémből kialakítva. [...] A középső kiáll, teremben bronzozott fémszerkezetű - üveg fedlapú és oldalfalú tárlók nyernek elhelyezést. [...] Mindhárom Ny-i kiállítási terem klímaberedezéssel van ellátva. Az ablaknyílások fényzsaluval és belső fuggönyözéssel készülnek." A Hunyadi Mátyás-terem utódának tervezését 1964-ben Lőrinczi Edit, Csonkáné, Fehérváryné és Kisszebeniné veszi át. Az 1964. június 30-án készült metszeten a meglévő poroszsüveg-födém alatt álmennyezetet látunk.

226 Az e tervvel összefüggő alaprajzon jelenik meg először a „Corvina-terem" felirat, a mai megnevezés.

227 A terv a Hunyadi Mátyás-terem déli és északi ajtónyílásainak befalazásával, illetve a műanyag álmennyezet fölötti déli és északi fal áttörésével számol. A szomszédos helyiségek „Könyvtártörténeti kiállítás", illetve „Zeneterem" megnevezésekkel szerepelnek az alaprajzon. 1965. január 7-én keletkezett a Kis516