Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538
24. A Hunyadi Mátyás-terem helyén tervezett „ Dolgozó "-ba szánt körasztal terve. szebeniné és Csonkáné által szignált első fennmaradt bútorelrendezési alaprajz. 228 Itt már megjelenik a később kivitelezett három északi és az ezek sorára merőlegesen helyezett két déli beépített vitrin, 229 valamint a terem keleti falához helyezett négy fotel. Az ez év februárjában keletkezett mennyezetterven még csúcsukkal lefelé néző 40 gúlából kirakott rabicmennyezetet látunk 230 (26. kép). A gúlás mennyezetterv még 1969 márciusában is biztosan érvényben volt, mert az ekkor készült elektromoshálózat-terven 231 még ugyanezt látjuk. Az 1969 decemberében keletkezett, „konstr. Lőrinczi - Fehérváryné" feliratot viselő KÖZTI-terv az 1964-es alaprajzot már nem módosítja. A krisztinavárosi palotaszárny a Széchényi Könyvtár befogadásával megint a nemzeti múlt kultuszánakjelesül a magyar könyv- és könyvtártörténet emlékezetének szolgálatába állíttatott. A díszemelet keleti középterme az 1966-ban Tombor Tibor által közölt alaprajzi vázlat szerint a „magyar írás és könyvtörténet kiállításterme" lett volna (ma tanácsterem), míg a nyugati oldalon a középső reprezentatív térben, a Corvinateremben „mutatja be a Könyvtár időszakonként váltogatva néhány Corvináját". 232 Tombor teremleírásából egy új Mátyás-kultuszhely képe bontakozik ki: „E terem vörösmárvány burkolatában helyezik el a tervek szerint bronzba öntve, vagy a Robbiák stílusában, színes-zománcos technikával elkészítetten Mátyás nagy címerét. Márványba vésve itt történik utalás arra, hogy a közelben (légvonalban alig 70 m-re) állt egykor Mátyás világhírű könyvtára. A tervezés a leírásokból ismert Corvina Könyvtár hangulatát akarja kifejezni a nemes kőanyagok alkalmazásával, teljesen korszerű felfogásban. A rejtett mennyezetvilágítás csak kiegészítője lesz a fémtalpakon álló törhetetlen üvegből készített, betörés és tűzbiztos vitrinek ugyancsak láthatatlan és hőmentes, hangsúlyos megvilágításának." 233 A cikk szerzője kifejezetten utal a Hauszmann-féle Hunyadi Mátyás-teremre: „E rendkívül igényesen kialakított Corvina terem külön érdekessége, hogy ez a helyiség volt az egykori királyi palota un. Mátyás király- vagy Hunyadi-terme..." 234 E megállapítást az „elődterem" ismertetése követi. A piszkei vörös márványból - az egyetlen, magyarországi kőből - való falburkolat az épületben, több kisebb módosítást követően, valóban elkészült, de a Mátyás-címer már az 1966. májusi, Csonkáné szignálta kőmegrendelési terven sem szerepel. 235 517
