Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

című kompozíciót.

135 E két elkészült festmény a terem falán üresen hagyott nyolc mező közül a két keleti szélesebb keretet foglalta el. A palota „átadásakor" a tervezett képek helyét ugyanazzal a kárpittal vonták be, mint a Thék-féle padokra és ülőkékre készült díszpárnákat, illetve a csak újrakárpitozott reneszánsz karosszékeket. Az elkészült vázlatok az 192l-es Benczúr Gyula és tanítványai kiállításon voltak láthatók. A megvalósult képeken kívül a következők voltak a témák: Mátyás és Holubar, Mátyás művészei körében, Mátyás tudósai körében, Mátyás az igazságos, Mátyás és Beatrix esküvője, valamint Mátyás királlyá választása a Duna jegén.

m A Magyar Nemzeti Galéria az elkészült Mátyás fogadja a pápa követeit című kép 75,5 x 145,5 cm nagyságú olajvázlatán

137 kívül a Mátyás és Holubar,™ illetve a Mátyás művészei körében"

9 vázlatát őrzi. A Hunyadi Mátyás-terem historiográfiai helyzete Nem érdektelen megvizsgálni, hogy milyen historiográfiai pozíciót foglal el a terem kiképzése, milyen módon tükrözi vissza a Mátyás-kori, Mátyás körüli művészet XIX. század végi recepcióját. Hauszmann saját leírása szerint a berendezés olasz korai reneszánsz stílusban készült Benedetto da Maiano „részletképzése alapján".

140 Ha azonban a falburkolatot, a bútorzatot, illetve a mennyezetet szemügyre vesszük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a dekorációban tulajdonképpen nincs egyetlen olyan részlet sem, amely a Benedetto œuvre-jébe akkoriban sorolt művek motívumkincséből eredne.

141 Hauszmann hivatkozása Benedetto művészetére mindenképpen összefüggésben áll a Vasari-féle elbeszéléssel a Benedetto által Mátyásnak készített intarziás bútorokról, a közismert locusszal, mely alapján a kora reneszánsz egyik főművének tekintett Strozzi-palota építője, figyelembe véve Hauszmann „asszimilációs elméletét", végső soron a nemzeti művészettörténet körébe vonható volt.

142 Benedetto da Maiano pusztán referencianév a terembelső és áttételesen a hazai reneszánsz kezdeteinek pozicionálására. A Hunyadi Mátyás-terem jellegzetessége, hogy a tervező historizáló kreatív utánalkotással dolgozza ki a részleteket, csak elementáris motívumokat másol, de nagyobb összefüggéseket nem, s főképpen hogy elsősorban XVI. századi elemekből állít össze olyan enteriőrt, mely egyrészt a megidézett történelmi alak „emlékét örökíti meg"

143 és „az akkori művelődési és művészi viszonyokat tükrözi vissza", másrészt a „részletek kifejlesztésében" a „magyar jelleg is kifejezésre" jut.

144 Hogy Mátyás korának „művészeti viszonyai"-t egy reneszánsz teremmel idézi fel Hauszmann, nos, ez egyáltalán nem evidens a múlt század végének megítélése szerint. A millenniumi kiállításon Vajdahunyad vára a korszak megjelenítője, s Fadrusz leírásában is - melyet a kolozsvári Mátyás-szobor pályaművéhez mellékelt - azt olvassuk, hogy a lovas alak „Vajdahunyadra emlékeztető, bástyaszerű architektúrán"'

45 áll. Ekkor már a Várhegyen emelkedik a Schulek Frigyes által frissen rekonstruált-restaurált Mátyás-templomtorony, mely Benczúr vázlatán is a Mátyás-kor művészi termését reprezentálja. A Mátyás budavári palotájával foglalkozó múlt század végi irodalom csoportosítására Balogh Jolán 1952-ben publikált, A budai királyi várpalota rekonstruálása a történeti források alapján című tanulmányában

146 egy bekezdést szentel. Ebben Hauszmannt is azon szerzők közé sorolja, akik szerint „a palota tulajdonképpeni építője Zsigmond magyar király és német-római császár volt, Mátyás csak kisebb átalakításokat végeztetett rajta". Valójában a Balogh által felsoroltak: Hauszmann Alajos, Salamon Ferenc, Pasteiner Gyula, Éber László és Csányi Károly is azon véleményt osztják, hogy Mátyás elsősorban belsőépítészeti téren járult a palota kiképzéséhez az enteriőrök megújításával, de egyikőjük sem vitatja Mátyás ezen iparművészeti megrendeléseinek jelentőségét.

147 A Mátyás-palotabeli enteriőrök stílusának megítélése azonban már nem egyöntetű. A legfontosabb - Hauszmann által is dokumentáltan figyelembe vett - véleményt Salamon Ferenc tette közzé háromkötetes Budapest története című munkájában. Salamon a budai rezidencia hatásának kisugárzását feltételezi a salzburgi fellegvár, Hohensalzburg érseki rezidenciájának belső tereiben, mégpedig a Budáról Salzburgba szökött Beckensloer János érsek közvetítése útján.

148 Sajátos módon a budai palota aranyozott mennyezeteiről szóló forrásokat összefüggésbe hozza a salzburgi késő gótikus enteriőrökkel, miközben - elsősorban a 504