Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szatmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburg-terem. Függelék: Díszítő jellegű kisplasztikák az Ybl-Hauszmann-féle palotaszárnyakban (1900-1914) 457-472
Teles Ede: Erzsébet királyné. A lépcsőház első emeleti pihenőjét 1901-től Stróbl Alajos Iustitia-szobra uralta. Ez a mü több változatban ismert. A palota lépcsőházi példányát a művész - mivel intenzíven foglalkozott az ókori görög művészetben gyakori, színes (színezett) szobrok készítésének gondolatával - többféle színes márványból komponálta. (Az impozáns nőalak egyébként szomorú sorsra jutott. Bár a II. világháború eseményeit és Budapest ostromát átvészelte, az újjáépítési és helyreállítási munkák során a kivitelező vállalat „elszállítási nehézségei" miatt a helyszínen feldarabolták. 21 ) Az első emeleten „a fejedelmi vendégek számára fogadó- és várócsarnokokat" alakítottak ki. Utóbbiakban (talán előszobának tekinthetők) kapott helyet id. gróf Andrássy Gyula, illetve Deák Ferenc mellszobra, mindkettő Zala György (1858-1937) alkotása. Szerepüket tekintve - Hauszmann minden tiszteletreméltó törekvése ellenére - az az érzésem, hogy a belső terekben a szobrok elhelyezése esetleges, applikatív; nem annyira az építészeti gondolathoz illeszkednek, inkább a kitűzött program megszabta feladatok (reprezentáció) végrehajtását szolgálják. Hauszmann Apponyi Lajos udvarnaggyal több ízben vásárolt díszítő jellegű kisplasztikákat az Iparművészeti és a Képzőművészeti Társulat kiállításain. Ezeket az új, illetve bővített épületszárnyak lépcsőházaiba, előcsarnokaiba, különböző termeibe és folyosóira szánta. E művek mindegyikét nem ismerjük, s csak néhány pontos helyéről van tudomásunk, keveset tudunk II. világháború utáni sorsukról és hányattatásaikról, melybe a palotarekonstrukció sokáig húzódó munkálatai is közrejátszottak. A rendelkezésre álló adatokat az 1. számú mellékletben összegeztem. * A palota reprezentatív belső terei közül kiemelkedett a központi kupola alatt kialakított Habsburg-terem, amelyet észak felől az ünnepi vagy bálterem, dél felől pedig a nagy trónterem fogott közre, természetesen megfelelő számú kisebb szoba és terem közbeiktatásával. Mindkét terem - bár saját szárnyukban központi helyet foglaltak el és köréjük csoportosultak bizonyos kiszolgáló feladatokat ellátó további kisebb termek és szobák (az ünnepi terem mellett az úgynevezett büfégaléria, a Munkácsy-terem, a Gobelin-szoba, a Visegrád-szoba, a nagy trónterem mellett a kis trónterem, a kihallgatási teSenyei Károly: Kürtös (Magyar kürtös). 467
