Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szatmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburg-terem. Függelék: Díszítő jellegű kisplasztikák az Ybl-Hauszmann-féle palotaszárnyakban (1900-1914) 457-472

rem) - a Habsburg-terem hangulati előkészítését célozta és fontosságát hangsúlyozta. Ugyanerre szolgált a teremből a kertbe levezető kétkarú lépcső (és a kupola timpanonjának korábban említett Apoteózis-domborműve is). A Habsburg-terem - Hauszmann 1897. novemberi felterjesztésében „a nagy, központi cercleterem" - a magyar nemzet történelmében az Árpád-ház és a Hunyadiak mellett legjelentősebb, azokkal egyenrangúnak, sőt ugyanolyan nemzetinek (?) tekintett uralkodóház dicsőségét hirdette. Méretét tekintve mind a Szent István-, mind a Hunyadi Mátyás-teremnél nagyobb volt. Mivel Hauszmann a teljes teremmegoldást a Mária Terézia-, illetve a barokk korszaknak kívánta szentelni, tudatosan tanulmányozta a bécsi barokk jeles képviselője, Johann Bernhard Fischer von Erlach munkáit és a térképzésben, valamint a belső díszítés megtervezésében a tapasztalatokat hasznosítani óhajtotta (Fischer von Erlach szerepéről lásd jelen kötetben Farbaky Péter /l budai királyi palota a historizmus korában című cikkét a 241-266. oldalon). Hauszmann közel négyzetes alaprajzú termet épített, teknőboltozattal, színes márvány burkolattal. Egykorú fényképfelvételek mutatják a gazdag díszítést, a virágfüzéreket, vázákat fonnázó stukkókat. A terem légszesz-világítását piramis formában felépített többkarú gyertyatartókkal, úgynevezett girandole-okkal biztosították. A bádogos- és épületgépészeti munkákat- központi fűtés-, szellőztetés-, víz-, csatorna-, légszeszvilágítás-szerelés - Zellerin Mátyás Nagydiófa utcai gyári részvénytársasága végezte. (Ugyanők készítették azt a bronz kandelábert, amelyet Hauszmann maga tervezett a külső, kerti lépcsőhöz.) Lehmann Ferenc leírta, hogy az épület gőzlégfűtéssel működött, a fűtőkályhák barokk stílű burkolatot kaptak, emellett a Habsburg-teremben óránként kétszer biztosították a levegőcserét.

22 Hauszmann a legkiválóbb iparosokat foglalkoztatta: a belső díszítőszobrász feladatokat (stukkók) Szabó Antal látta el,

23 az aranyozás - tükrök és képek keretein - Tauszig Szigfrid munkája, míg maguk a tükörfalak Burger és Fiai cég rátermettségét dicsérték. A termet Lotz Károly freskói ékesítették. A művész 1900 folyamán kapta a megbízást, s az év végén, a szerződéskötéskor már a kész terveket is benyújtja. A palota felőli bejárat fölött, az ajtó középtengelyének vonalában Ferenc József és Erzsébet babérkoszorús kettős portréja a Szent István koronáját és a kettős keresztet tartó géniuszok között jelenik meg. Ez utóbbiak mintegy az istenek közé, a halhatatlanságba emelik a királyi párt, illetve az uralkodói hatalom isteni eredetére utalnak. Az uralkodói jelvények, különösen Szent István koronájának ilyen hangsúlyos szerepeltetése az „Árpád-házi leszármazásra", a történelmi jogfolytonosságra utal. A félköríves lezárású, földig érő hármas ablakkal szemben nyíló ajtó két oldalán /. Ferenc József és Erzsébet királyné carrarai márványból faragott portrészobra állt, Senyéi Károly alkotásai. Elhelyezésük igen szerencsés volt: a szobrok a freskón látható kettős képmással háromszöget alkottak, sőt a mennyezeti falképen idealizálva, szoborként pedig „földi valóságukban" jelentek meg. Az ünnepi terem felőli oldalon Mária Terézia, vele szemben ///. Károly portrészobra állt. Egy 1899-ben kelt előterjesztés szerint Hauszmann nyolc (!) márvány mellszobrot tervezett a Habsburg-terembe. Arról, hogy ezek kiket ábrázoltak volna, sajnos nincs adat. Azon négy uralkodó személyének kiválasztásáról, akiknek nevéhez a palota újjáépítése, illetve bővítése fűződik, 1903 novemberében történt döntés. Senyéi Károly művei a terem - és a korszak -jellegzetes stílusához igazodva a neobarokk formajegyeit mutatják. Ferenc József pofaszakállas („császárszakállas") idős úr, arcvonásai életkorának megfelelően mintázottak. Erzsébet királyné koronázási öltözékét és ékszereit viseli, arca kissé szomorkás, tekintete a távolba vész jelenléte már nem érezhető. III. Károly és Mária Terézia mellszobra ideálportré, az ismert ábrázolások alapján készülhettek. A közel másfélszeres életnagyságú szobrok fehér, talapzatuk pedig sárga márványból készült. A márványba faragást a népszerű, a vár építkezéseinél sokat foglalkoztatott carrarai Paolo Triscornia végezte.

24 A szobrok márványtalapzatára aranyozott bronzból öntött borostyán- és virágfüzérek kerültek, ezeket Senyéi mintázta. A berendezésről nem sokat tudunk. Nyilván méltó volt a terem reprezentatív szerepéhez. Ami ez utóbbit illeti: 1905 januárjában Hauszmann egyik felterjesztéséből arról értesülünk, hogy „az új ünnepi helyiségek használati beosztása az udvarmesteri hivatal részéről meg lett állapítva, mely szerint a Habsburg terem Őfelsége és a legfelsőbb személyeknek [...] teázó asztalainak felállítására szolgál. (Ahölgyekkel megjelent főméltóságok a régi dísz- és trónterembe vonulhatnak, míg a »Nagy Galériában« található az urak büfféje.)"

25 468