Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szatmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburg-terem. Függelék: Díszítő jellegű kisplasztikák az Ybl-Hauszmann-féle palotaszárnyakban (1900-1914) 457-472

Senyéi Károly: Erzsébet királyné mellszobra. tárából „több kiváló kandallódíszt és girandole-t" vásároltak, majd Párizsban egy gobelin-garnitúrát, szövetmintákat, bronztárgyakat és kandallóórákat. Angliával kapcsolatos várakozásukban azonban csalódtak, nem láttak semmi újat, mivel „az angol clubok szolgáltak mintául a mi casinoink és clubjaink számára". Hauszmann a palota építési bizottsága elé terjesztett beszámolójában, tapasztalatait összegezve, nyomatékosan kijelenti: „...azon stylirány, a melyben a belső felszerelés, díszítés és bútorzás ügyében mozoghatunk, nem lehet más, mint az elmúlt historikus művészi korszakok iránya, mert csak e stylusokban találtatik meg az eszköz előkelő fejedelmi fénnyel berendezett termek létesítésére. Az új irány, a »secessió« teljesen ki van zárva..." éppúgy, mint a már tető alatt lévő új épületszárnyban és bővítményekben.

20 Bizonyos vonatkozásban a „belső felszerelésekhez" sorolhatjuk az enteriőrökben elhelyezett plasztikai alkotásokat, szoborműveket. Elsőként kell említenünk az új, krisztinavárosi palotaszárny főlépcsőházának feljáratához állított Atlasz-szobrokat, amelyeket Fadrusz János mintázott. A lépcsőház márvány korlátjait pedig Radnai Béla (1873-1923) éneklő gyermekeket ábrázoló csoportozatai díszítették. Mivel Radnai hosz-szabb ideig Fadrusz műhelyében dolgozott, feltehetően az egykori Wenckheim-palota Fadrusz-faragta játszadozó puttói inspirálták a várbeli csoportocskák megmintázásakor (nem kizárt, hogy Rackai a megbízáshoz is Fadrusz közvetítésével vagy ajánlásával jutott). Senyéi Károly: Hiúság. 466