Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szatmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburg-terem. Függelék: Díszítő jellegű kisplasztikák az Ybl-Hauszmann-féle palotaszárnyakban (1900-1914) 457-472

felnagyított kisplasztika. Ettől függetlenül azonban Ligeti Miklós: Csongor. népszerűsége töretlen mind a mai napig. A magyar népmesék világából vette tárgyát Ligeti Miklós (1871-1944), a Habsburg-lépcső két karjának korlátjára támaszkodó szoborpár alkotója, aki Tündér Ilona és Árgyélus királyfi - mai feliratuk szerint: Csongor és Tünde - alakját mintázta meg.

18 A „magyar mitológiá"-ra - azonos című művében - Ipolyi Arnold hívta fel a figyelmet még 1854-ben. „Könyörgő intése" így szól: „Őrizzük meg emlékeinket, gyűjtsük össze maradványaikat, nehogy végre is elvesszenek s ez által is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen és kétesebb a jövő!" Intését sokan megfogadták, inspirációja nyomán merítettek e témakörből a pesti Vigadó freskóinak alkotói, Lotz Károly (1833-1904) és Than Mór (18281899). Ligeti műveivel harmonizál Feszty Árpád (1846-1900) alkotása is, aki az úgynevezett büfégaléria freskóin ugyanezt a tárgyat dolgozta fel Árgyélus királyfi története címmel. Valószínű, hogy Ipolyi gondolatai Hauszmann Alajos tevékenységét is befolyásolták. Senyéi Károly műve, a Halászó gyermekek kútja a palota északi szárnya előtt, a Duna felőli kertben állt. (1955-ben ideiglenesen áthelyezték a VIII. kerületi Rákóczi térre; 1976 óta újra eredeti helyén áll.) Egy kisebb diszkútját, a Tritont, a Habsburg-lépcső két ága közötti kagylószerű fülkébe helyezték. A magyaros díszítőmotívumok alkalmazásának Hauszmann nagy jelentőséget tulajdonított. A mennyezetdíszítő stukkók mintázásakor ennek tág tere nyílt. Felhasználták a cifraszűrökről ismert pávaszemes, tulipános motívumokat, sőt ugyanezeket - stilizálva - a kapurácsozatokon is megjelentették. „Ahol csak lehetett, alkalmaztuk a magyaros motívumokat plasztikus alakban, vagy pedig mint szövött vagy festett díszítést" - írja.

19 Nyilván ismerte Huszka József idevonatkozó munkáit, amelyekből nemcsak elvi támogatást meríthetett, de az abban foglaltakat a gyakorlatban is fel tudta használni. Különösen nagy segítségére volt ebben munkatársa, irodájának jelentős tagja, Györgyi Géza. * A palota belső berendezése, díszítése szintén nagy figyelmet és körültekintést követelő, fontos feladat volt. Hauszmann 1899-ben, Ybl Lajos várkapitány társaságában egész Európára kiterjedő tanulmányútra indult. Végiglátogatott számos királyi kastélyt és palotát, hogy képet nyerjen a reprezentatív helyiségek felszereléséről, használati és dísztárgyainak stílusáról, bútorzatáról stb. Emellett a legjobb régiségkereskedőknél és neves gyárakban műtárgyakat is szándékoztak vásárolni a palota számára. A feladat jelentőségéhez képest útjukon mindvégig a monarchia követségeinek támogatását élvezhették. Berlinben, a királyi palotában a nemrég felszerelt elektromos berendezés és az üvegcsillárok okoztak kellemes meglepetést (a vendégek tiszteletére az összes termet kivilágították). A termek XIV. és XVI. Lajoskorabeli stílusban vannak berendezve, „egyes falak gobelinnel vagy selyemszövettel vannak bevonva, másokat freskók, a mennyezetet stukkók, gazdag aranyozás díszíti". Stockholmban, sőt a drottningsholmi nyári rezidencián is értékes gobelineket láthattak. Amszterdamban „sikerült kiváló értékekkel bíró kandallódíszt jutányos áron beszereznünk" - írta meglepetéssel Hauszmann. Brüsszelben a Compagnie de Bronzes rak465