Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szatmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburg-terem. Függelék: Díszítő jellegű kisplasztikák az Ybl-Hauszmann-féle palotaszárnyakban (1900-1914) 457-472

Ligeti Miklós: Erzsébet királyné ülő szobra (Szeged). szoborhoz méltó környezetet is lehet teremteni ­írja a művezető építész -, egy szent ligetet létesíte­ni, mely áhítatot teremt, mely a béke érzetének va­ürázshatásával minden részében emlékeztetne azon dicsőült magas személyre, akihez nemzetünk, mint őrangyalára, feltekint." Mindehhez 120 000 korona állt rendelkezésre, ami nem volt csekély összeg, ki­váltképp ha összehasonlítjuk a Turulért Donath Gyulának kifizetett 24000 koronás vagy a Lotz­freskóért megítélt 40 000 koronás tiszteletdíjjal. 16 A lovarda elé került ifj. Vastagh György (1834— 1922) Lófékező (másképp: Csikós) című alkotása. Fontos feladata volt itt: „a magyar jelleg kitünteté­sére" állították fel. 17 Vastagh rendkívül komolyan vette e követelményt, modellje egy hortobágyi csi­kós volt, hogy a mozdulat és az öltözet is hiteles le­gyen. A paripa ábrázolása csaknem portrészerű: a bábolnai Schaghia XI. és O-bajan II. törzsmént vet­te mintának. A mű híres lett, mivel várbeli felállítá­sa előtt már sikerrel megjárta az 1900-as Párizsi Vi­lágkiállítást, s tetszetős is, bár voltaképpen nem klasszikus lovasszobor, csak egy zsáneijelenet, egy Senyéi Károly: Halászó gyermekek kútja. 464

Next

/
Thumbnails
Contents