Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szatmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburg-terem. Függelék: Díszítő jellegű kisplasztikák az Ybl-Hauszmann-féle palotaszárnyakban (1900-1914) 457-472

Ligeti Miklós: Erzsébet királyné ülő szobra (Szeged). szoborhoz méltó környezetet is lehet teremteni írja a művezető építész -, egy szent ligetet létesíteni, mely áhítatot teremt, mely a béke érzetének vaürázshatásával minden részében emlékeztetne azon dicsőült magas személyre, akihez nemzetünk, mint őrangyalára, feltekint." Mindehhez 120 000 korona állt rendelkezésre, ami nem volt csekély összeg, kiváltképp ha összehasonlítjuk a Turulért Donath Gyulának kifizetett 24000 koronás vagy a Lotzfreskóért megítélt 40 000 koronás tiszteletdíjjal.

16 A lovarda elé került ifj. Vastagh György (1834— 1922) Lófékező (másképp: Csikós) című alkotása. Fontos feladata volt itt: „a magyar jelleg kitüntetésére" állították fel.

17 Vastagh rendkívül komolyan vette e követelményt, modellje egy hortobágyi csikós volt, hogy a mozdulat és az öltözet is hiteles legyen. A paripa ábrázolása csaknem portrészerű: a bábolnai Schaghia XI. és O-bajan II. törzsmént vette mintának. A mű híres lett, mivel várbeli felállítása előtt már sikerrel megjárta az 1900-as Párizsi Világkiállítást, s tetszetős is, bár voltaképpen nem klasszikus lovasszobor, csak egy zsáneijelenet, egy Senyéi Károly: Halászó gyermekek kútja. 464