Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szatmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburg-terem. Függelék: Díszítő jellegű kisplasztikák az Ybl-Hauszmann-féle palotaszárnyakban (1900-1914) 457-472

szabadítása és az 1699-ben megkötött karlócai béke - ábrázolja. Róna József (1861-1940) eredetileg Zenta város megbízásából kezdett a szobor tervezéséhez. A városnak azonban elfogyott a pénze, s bár a kormány a költségek biztosítása érdekében sorsjátékot is engedélyezett, ez sem hozta meg a kívánt eredményt. A közismert, neves bécsi mester, Caspar von Zumbusch (1830-1915; Róna az ő tanítványa volt) által is igen jónak tartott mű fogadtatása kedvező volt: az 1899-es kiállítás alkalmával mutatták be, amikor is elnyerte a kis aranyérmet, sőt ideiglenesen felállították a Műcsarnok előtt. A szobor sorsát Hauszmann jó diplomáciai ér2.1.115. Udvari részlet az ünnepi terem homlokzatával, 1912. zékkel oldotta meg: az épülő palota legjelesebb helyére, a dunai homlokzat elé került, a kertbe vezető, kétkarú úgynevezett Habsburg-lépcső fogta közre. Szinte az egész városból jól látható volt az elegáns neobarokk alkotás, amely kiválóan harmonizált a mögötte emelkedő építészeti tagozattal, ideértve a kupolát is. A palota dunai homlokzata elé korábban Ferenc József lovasszobrát tervezték felállítani. Hauszmann Róna művének helyét csak ideiglenesen jelölte itt ki, mintegy makett gyanánt, hogy a király lovasszobrának méreteihez, valamint az épülettől való távolsága kijelöléséhez segítséget adjon.

14 Róna viszont úgy emlékezett, hogy Ferenc József szobra a pesti oldalra, az úgynevezett Koronázódombra volt szánva, vagyis mintha a király maga ajánlotta volna fel a már kész mű számára a palotája előtti teret.

15 Mindenesetre Savoyai Jenő herceg emlékműve egy évszázada áll Budapest egyik legszebb pontján. A király lovasszobrának további sorsáról, meghiúsulásának konkrét okairól semmit sem tudunk, de talán az 1905-ben befejezett palotaépítkezés anyagi forrásai merülhettek ki, esetleg bizonyos bel- és külpolitikai válságjelekből következően a szoborállítás elvesztette aktualitását. Külön kell említést tennünk egy, a Várkert területén elhelyezni szándékozott Erzsébet királyné emléhzobonöl, amellyel Fadrusz művészi nagyságának bizonyítása mellett (és özvegye anyagi helyzetén segítve) a királyné kultuszát is szolgálták volna. 1903 novemberében javasolta Hauszmann, hogy azon pályamű alapján, mellyel Fadrusz az Erzsébet királyné emlékmű-pályázat második fordulóján részt vett, állíttassek fel a királyné életnagyságú márványszobra, méghozzá a délkeleti várfalnál, megfelelő építészeti keretben. „A 463