Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szatmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburg-terem. Függelék: Díszítő jellegű kisplasztikák az Ybl-Hauszmann-féle palotaszárnyakban (1900-1914) 457-472

„Rippl Budavár belső díszítésére nagyszabású rendeléseket kapott".

6 Hauszmann fontosnak tartotta, hogy az általa épített új palotaszárnyak felszerelése és díszítése, használati és dísztárgyai, műalkotásai a hazai ipar és művészet legjobbjait képviseljék. A közvélemény nevében az erre vonatkozó igényeket és kívánalmakat - már korábban, Ybl Miklós idejében - P. Szathmáry Károly hírlapíró, országgyűlési képviselő (ez idő tájt az Országgyűlési Napló szerkesztője) fogalmazta meg.

7 Véleménye szerint a palota díszítése céljából elhelyezendő művek alkotóit feltétlenül a kortárs művészek közül kell kiválasztani. Ennél is fontosabb azonban az a követelmény, mely szerint „...a Jankovits Gyula: Szobrászat. Jankovits Gyula: Festészet. magyar királyi palotának a magyar fejedelmek, királyok dicsőségét [...] kell vászonban, márványban és ércben megörökíteni", azaz létre kell hozni egyfajta történeti képcsarnokot. De vajon melyek a megörökítésre érdemes dicsőséges események? A felsorolásban Árpád honfoglalása, Szent István megkeresztelése, Hunyadi János „belgrádi" (nándorfehérvári) győzelme mellett szerepel II. József, amint kiadja az urbáriumot, továbbá II. Lipót és I. Ferenc József koronázása, azután ugyanő, amint vigasztalja a szegedi árvízkárosultakat, és így tovább. Mindezek megfestéséhez - a javaslattevő úgy látja - a Képzőművészeti Társulatnak kellene a szakmai útbaigazítást megadni, mégpedig „nagyobbszerű történeti kiállítás megrendezésével, ahol a szüksé458