Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szatmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburg-terem. Függelék: Díszítő jellegű kisplasztikák az Ybl-Hauszmann-féle palotaszárnyakban (1900-1914) 457-472

SZATMÁRI GIZELLA AZ YBL- ÉS HA USZMANN-FÉLE PALOTASZÁRNYAK SZOBRÁSZATI DÍSZÍTÉSE. A HABSBURG-TEREM Az 1867-es kiegyezés, valamint Ferenc József magyar királlyá történt koronázása után szükségessé vált reprezentatív uralkodói székhely kialakítása és megépítése Budán. Az átalakítást Erzsébet királyné óhaja is támogatta, aki szívesen időzött volna a József nádor átalakíttatta kertekben, de az elhanyagolt környezet ezt nem tette lehetővé. 1883-ban Podmaniczky Frigyes, a közmunkatanács vezetője elnökletével megalakult a királyi palota építési bizottsága (Királyi Várépítési Bizottság), amelyben a miniszterelnök és az udvar is képviseltette magát. Ybl Miklós megbízást kapott egy új palotaszárny építésére, amely - a tervek szerint a trónörökös pár rezidenciájául szolgál majd. Rudolf váratlan halála (1889) miatt azonban ez az elgondolás meghiúsult. 1891-ben Ybl is eltávozott az élők sorából. Az épphogy megkezdett munkákat azonban mielőbb folytatni kellett, ezért még 1891 márciusában Hauszmann Alajos személyében új építésvezetőt neveztek ki.

! (Az építés részletes történetéről lásd kötetünkben Farbaky Péter, Kelényi György és Prakfalvi Endre cikkét.) Hauszmann az Ybl-féle nyugati, úgynevezett krisztinavárosi szárny emelésén kívül a központi traktust is kibővítette egy további, északi szárnnyal. Az alapkőletételre a millenniumi ünnepségek keretében, 1896. június 6-án került sor. A belső terek kialakításának programja is igen közeli kapcsolatot tartott az ezredéves megemlékezések tartalmi, illetve gondolatkörével. A millenniumi történeti kiállításon - amely a magyar történelem egyes korszakait művészettörténeti időrendben mutatta be - Ferenc József igen előkelő helyet kapott. A román kori, tehát az Árpád-házi királyok uralkodását bemutató és dokumentáló egységben nyitották meg fogadó- és pihenőtermét. Thaly Kálmán 1897-ben - mintegy viszonzásul Ferenc József azon gesztusára, mely szerint III. Béla és felesége, Antiochiai Anna hamvainak a Nagyboldogasszony (Mátyás)-templomban történő elhelyezését és síremlékük felállításának költségeit a király magán pénztarából fedezi - az Egyetértés című napilapban cikket jelentet meg. Ebben mindenki tudomására hozza, hogy „...e nemes érzelemtől sugallt tettben és a miniszterelnökhöz e tárgyban intézett szép sorokban" az Árpádok vére nyilatkozott meg, mivel a király nemcsak koronás utóda, hanem két ágon is vérbeli leszármazottja az elhunytaknak, mivel II. Endre dédunokája, illetve III. Béla leányának, Konstanciának is dédunokája... (kimutatása szerint 21. leszármazottja).

2 A Magyar Történelmi Társulat közlönye, a Századok rövidesen szintén közölte a cikket, mintegy hitelesítve és igazolva az abban foglaltak valódiságát.

3 Ezek után szinte magától értetődött, hogy Hauszmann Alajos, aki célul tűzte maga elé, hogy „nemzeti létünk elmúlt korszakainak kimagasló királyi alakjait" megörökítse, az Árpádok, a Hunyadiak mellett a Habsburgokat tartotta erre méltónak, utóbbiakat a nemzeti királyok sorába emelve.

4 Az új épületekben, illetve szárnyakban egy-egy, építészetileg is központi elhelyezésű terem e kiválasztottak dicső tetteinek megjelenítésére szolgált, mégpedig a korszakra jellemző művészeti stílusban tervezett teljes belső berendezéssel és képzőművészeti díszítéssel együtt. Eszerint a Szent István-, a Hunyadi Mátyás- és a Habsburg-terem a romantikus historizálás jegyében született. A korabeli modern felfogás itt nem jelenhetett meg. A Budapesti Hírlap magát meg nem nevező cikkírója szerint „a király nem tűr meg házában semmiféle szecessziót. Itt minden szolid, ízléses, finom..." Hiszen - legalábbis ezt állítja - „szecessziós dísszel impozánsát és fenségeset abszolút alkotni nem lehet".

5 így nagy valószínűséggel tévedésen alapult az Uj Idők 1896 végén felröppentett híre, mely arról értesítette az olvasókat, hogy 457