Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Függelék: A múzeumi gyűjteményekben azonosított képek. A megmaradt műtárgyak jegyzékei (Dávid Ferenc gyűjtése) 411-456

2.1.72. Az első emeleti előcsarnok, 1912. Balra: Zala György Deák Ferenc-szoèra, jobbra Füredi Rikárd: Mária Terézia-korabeli testőr (hat. sz.: 3.1.12.). fronton, a hálószobával átellenben, egyre növekvő fény és pompa közepette tárult fel a hivatalos állami reprezentáció centruma, a nagy trónterem, ahol az egész épület gyújtópontja, az aranyozott trónus állott. Ez a szellemi konstrukció az átalakítás során teljesen eltűnt. Az uralkodói lakosztályokat áthelyezték a déli szárnyba, amelyek így elvesztették központi szerepüket, és ez az egész épület filozófiáját megváltoztat­ta, az egyetlen centrum helyett négy súlypont alakult ki: a Habsburg-, a Szent István-, a Hunyadi Mátyás-, valamint a szertartási terem (trónterem, díszterem). Nyilvánvalóvá vált, hogy Buda mint uralkodói lakhely csak egy ideiglenes szállás, a birodalmi rezidenciák sorában szerepe csak másodlagos, és a teljes bővítés ­az északi és a krisztinavárosi szárny - a magyar állami reprezentáció szolgálatára épült. Különös feladatot töltött be a Szent Korona az uralkodói jelvényekkel, amelyeket - kisebb megszakításokkal - ekkor már több mint egy évszázada a palota kápolnájában őriztek. E szimbolikus tárgyak a magyar korona kivételes törté­nelmi helyzete és joga által az uralkodó távollétében is jelenlevővé tették Budán a királyi hatalmat, és kép­viselték a magyar államiság történelmi múltját. A Szent Korona állandó jelenléte e mitikus helyen a dicső­séges múltra emlékeztetett és a jövő záloga volt. Ezt az ambivalens szerepet a korona a palota egészére ki­sugározta, továbbá a múlt és a jövő találkozását a belső berendezkedés is tudatosította az aktuális politikai események termei mellett eleve nemzeti emlékhelynek és múzeumnak szánt belsők által. Már a kezdeteknél Ferenc József határozott kívánsága volt, hogy az átépítés során a barokk palotát meg kell tartani (egyedül a trónterem kiszélesítése volt számára kívánatos), 7 amit az ifjú császár Mária Terézia iránt érzett közismert tisztelete is motiválhatott. A munkálatok során, az ekkor már tudatosan ápolt történel­mi hagyományok jegyében gondosan meg is őriztek mindent, ami a nagy királynő szolgálatára kialakított rokokó-késő rokokó belsőből megmaradt. Számos elem ezek közül még a XX. század közepén is létezett. * 413

Next

/
Thumbnails
Contents