Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Függelék: A múzeumi gyűjteményekben azonosított képek. A megmaradt műtárgyak jegyzékei (Dávid Ferenc gyűjtése) 411-456

Az eredeti berendezés kialakítása a XVIII. században a másodlagos birodalmi székhelyeknél szokásos reprezentáció sémái szerint történt. A palota első emeletén berendezett nagyszerű „noble étage" teremsorának tárgyai a birodalom központjából, a bécsi császári raktárakból és műhelyekből származtak,

8 így nem csoda, hogy a palota egyes helyiségeinek „...pompája mind a XVIII., mind a XIX. században lenyűgöző lehetett" - mint Voit Pál az együttes első rekonstruálója véli. Megjegyezném ugyanakkor, hogy csak Budáról nézve. Az összkép hatása még a pozsonyi palotához képest is közepes színvonalúnak tűnik, például hiányzott az uralkodói reprezentáció leglátványosabb eleme, a hatalmas falképek sora, ilyen pedig Pozsonyban is volt. A díszudvarra nézett a kétszintes trónterem, egyedül itt voltak falképek, amelyek viszont nem az uralkodó, hanem az ide helyezett egyetem számára készültek, és amelyeket az intézmény elköltözése után is megtartottak. A négy fakultás allegóriáját ábrázolták, így délen Hippokratész mellképe és gyógyszerekkel foglalatoskodó puttók jelentek meg „Medicina" felirattal, szemben Arisztotelész „Philosophia" felirattal; a jog és a hittudomány allegóriája a keleti fal két ajtaja fölé került (lásd Schmutzer rajzán, kat. sz.: 3.1.15.). A berendezés színvonalát csak az Alexandra Pavlovna hozományával idekerült néhány rendkívüli bútordarab és berendezési tárgy emelte meg, továbbá a palotadekoráció domináns eleme, a császári raktárakból leküldött egyetemes képzőművészeti gyűjtemény. Ennek számunkra különösen izgalmas része a császár rendelkezésére kialakított helyiségekben emlegetett csatakép-sorozat lehetett. A budai palota díszei közül feltűnően hiányzanak a mapyar történelemre utaló művek, reménykedem abban, hogy e csataképek között lehetett magyar tárgyú is. Ám egyelőre azok a leltárak, amelyekből a küldeményt megismerhetnénk, nem kerültek elő. A magyar történelemre való konkrét utalás mindössze a nyugati traktusban levő, látványos, barokk falképekkel és oltárképekkel dekorált Szent Zsigmond- és a vele összeköttetésben álló Szent István (Szent Jobb)kápolnában jelent meg. A kápolnák emelésére a királynő által nagy odaadással ápolt Szent István-kultusz 5.7.75. Jacob Mathias Schmutzer rajza nyomán Bálint Benedek fametszete: Az egyetem ünnepélyes beiktatása a budai várpalotában, 1780. június 25-én. w ....-. •.. • *»" ' > > * ... •«SB**... • " ' • - 3f 1 414