Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Prakfalvi Endre: Adatok a budavári palotaegyüttes 1945 utáni építéstörténetéhez 343-359

PRAKFÁLVI ENDRE ADATOK A BUDA VÁRI PALOTAEGYÜTTES 1945 UTÁNI ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ* „Két három év múlva [...], amikorra a nép életszínvonala már lényegesen emelkedett, igenis hozzá kell fognunk ahhoz, hogy a várat biztonságos párt- és kormányzati vezető központtá építsük ki." GERŐ ERNŐ, 1954.

1.12.' A palota ostrom utáni állapotát dokumentáló döbbenetes hatású fényképfelvételek ellenére is kétségek merülhetnek fel a helyreállítás, az újjáépítés mértékének indokoltságát illetően. A jelek arra utalnak, hogy a háborús károk felszámolását, az átépítést a szükséges léptéken túl motiválta egy ideologikus alapú politikai akarat, mely döntően kormányzati - párt- és állami - negyed kialakítását célozta, 1949-től. A 80-as évek közepéig elhúzódó építkezést és elsősorban a Janáky István és munkatársai által készített számos tervváltozat sorát az irodalom két fő szakaszra osztja: 1949-től 1954/5-ig és 1957-től 1985-ig.

2 A felhasználási cél vonatkozásában 1957-től következett be a nem előzmények nélküli fordulat. Ekkor fogalmazódott meg hangsúlyosabban az a gondolat, hogy az épületkomplexum a kultúra palotája legyen. 1954-ben a voluntarista gazdaságpolitika csődje következtében leállított munkálatokat 1959-ben indították újra, de csak 1960-ban tisztázódott véglegesen az épületek napjainkban is fennálló funkcionális felosztása. A palota észak-déli irányban hosszan elnyúló 73 (3+13+13+6+3+6+13+13+3) tengelyes, váltakozó magasságú - három- és ötszintes - keleti homlokzata centrumában emelkedik a timpanonos, tamburos, kupolás épületszakasz. Két oldalán kolonnádos szárnyak kapcsolják össze az erőteljesen, négy tengellyel előrelépő, öttengelyes kolonnáddal díszített, manzárdtetős, hangsúlyos két tömeget. Az északi volt a nagy táncterem, a déli pedig a díszterem vagy trónterem. Az ezektől északra, illetve délre nyúló szárnyak enyhe kiugrású sarokrizalittal záródnak, amelyeket itt ismét manzárdtető koronáz. Alaprajzi elrendezésében a dunai szárny egésze hozzávetőlegesen E formát mutat. A déli szakasz - (E épület) Budapesti Történeti Múzeum - őrzi belső udvaros elrendezését, határolja délről az Oroszlános udvart, melyet nyugatról a masszív alépítményen emelkedő krisztinavárosi szárny zár. Belső udvarait szintén beépítették az Országos Széchényi Könyvtár (F épület) szükségletei céljára. Északon, a Díszudvar felől az Oroszlános kapu zárja a róla elnevezett udvart. A dunai front északi szakaszában (A épület) a Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeumot, a B, C és D részben a Magyar Nemzeti Galériát helyezték el. Jelenlegi állapotában az épületegyüttesen - a bontások és átépítések eredményeként - a XIX. század végi történelmi stílusok idézeteit láthatjuk a fő tömegek megtartásával, a belsők nagymérvű, s csak részben a pusztulás okán történt átépítései mellett.

3 1945 után a történelem süllyesztőjébe küldött „úri-hortysta" Magyarország emblematikus, jelképi erejű épületének műemléki-történeti, szakmai szempontú helyreállítását az önmagát történelmi nóvumként definiáló új hatalom valójában nem vállalta, (s természetének logikájából következően) nem is vállalhatta. Koherens, átfogó programot a nagyszámú irat- és tervanyagban megjelenő erőfeszítések ellenére sem tudott a *Ezen a helyen köszönöm meg a Zádor Anna Alapítványnak, hogy 1999. évi díjával támogatta a dolgozat megírását. 343