Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Prakfalvi Endre: Adatok a budavári palotaegyüttes 1945 utáni építéstörténetéhez 343-359

diktatúra felmutatni az épület - erre romos állapotában is lehetőségeket nyújtó - megmentésére. A régészeti feltárások jelentős eredményei mellett az építésztervezők sem voltak képesek megoldani feladatukat konszolidált háttér hiányában. Nyilván legjobb meggyőződésük mellett is csak toldozták-foldozták az objektumot, 1956 után pedig az idő szorítása miatt már szinte kényszerpályára kerültek. Az 1950-54 között id. Kotsis Iván tervei szerint elsőként megépített krisztinavárosi Ybl- és déli Mária Terézia-szárnyak - az életveszély elhárítását és állagmegóvást szolgáló felépítményét és alacsony hajlású tetőzetét - 1962-től ismételten átépítették, és visszaállították az eredetit idéző, magas, tagolt, tetőszerkezetet. Már a kezdetektől a dunai homlokzat és a kupola megoldása volt a leginkább szem előtt tartott feladat. A rommá lett Hauszmann-féle (akkoriban igencsak kárhoztatott szecessziós, németes ízűnek is beállított) egykori Habsburg-terem rabiéból készült teknőboltozat feletti, kupolatér nélküli „ál" kupolája helyett egy „valódi" térrel rendelkező kupolát kívántak építeni. Az 50-es évek tervváltozatainak is majd mindegyikén kupolás megoldást, barokkos-klasszicizáló-eklektikus felfogásmódot, stílusegyveleget találunk. Kupola mindenképpen kellett! - ez tulajdonképpen 1953-ra eldőlt. Végleges helyzetéről 1961-ben határoztak, amikor is egy „bizottsági" kupola született (annyian bábáskodtak körülötte) - Major Máté szerint. A barokkoseklektikus homlokzat mögött, korábbi helyzetéhez képest nyugati irányban mintegy 3 m-rel beljebb tolt, páros oszlopokkal tagolt, kilátóterasszal ellátott, golyvázott párkánnyal lezárt dob emeli a kettős vasbeton héjszerkezetű, rézbádog borítású, nyújtott, csarnokkal és légtérrel ellátott kupolát a harmadik emelet fölé.

4 A kupolát koronázó tű és kilátókosár, mint kortárs művészeti elem, Erdély Miklós munkája.

5 A timpanon fölött, az attikafalról sem maradt le az új címer. Az új kupola, amely 1964 óta uralja a városképet, az utolsó, hatodik tervezési menetben, a kádári konszolidációjegyében - némiképp túlméretezett formában, az Országház kupolájával konkurálva - vált valóra Hidasi Lajos (főépítész), Németh István és Farkas Kis Gyula tervei által. Kozelka Tivadar légifelvétele a palota két világháború közötti állapotáról. OMvHMÉM, lt. sz. nélkül. 344