Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342

fellelt elemek mértékére, gót jelleggel kell újjáépíteni a tárnok u. 16, Országház u. 9,18,20,22, Uri u. 31. sz. házakat. A Fortuna u. 10. sz. ház ügye további tanulmányozást igényel. A kapuk gót fragmentumai helyreállításának kérdése kétségtelenül fontos, mindenütt ahol ilyen elemeket találunk, vissza kell adnunk a kapualjak gót jellegét, függetlenül attól, hogy milyen az adott homlokzat architektonikus jellege. A gót kapualjak ilyen sokasága és változatossága rendkívüli jelentőségű egész Európában. 9. Az óváros tereinek kiképzésénél figyelemmel kell lenni az egyes épülettömbök elosztására és accentusára. Nagyon jó megoldás volt a volt Pénzügyminisztérium épületének átalakítása és alacsonyabbá tétele a Szentháromság téren. Hasonló átalakítást követel az Állami Levéltár épülete is, amelynek tömbje igen károsan hat az óváros egészének képében. A Mária Magdolna templom lebontása /megmaradt a gót torony/ elrontotta a Kapisztrán tér egyensúlyát. A küldöttség véleménye szerint az egyensúly helyreállítása érdekében a templom helyén hasonló kubaturáju, közcélokat szolgáló épületet kellene emelni, például üléstermet. 10. A küldöttség felhívja a figyelmet az óváros belső formái tanulmányozásának fontosságára. Ennek a tanulmányozásnak ki kell terjednie a homlokzatok kompozíciójára, valamint a falsíkok kidolgozására és a zöld felületek beillesztésére. V. A VÁRHEGY KÖRNYÉKE A Várhegy sziluettje minden értékének felszínre hozatalához feltétlenül szükséges, hogy Budapest városképére, az egész óvárosra annyira jellegzetes környezet, megfelelő előtérrel rendelkezzék. Ebből kiindulva a küldöttség hangsúlyozza, hogy a vár tervezett ujjáépitését nem szabad a Várhegy környékének rendezésétől elválasztani. Ennek érdekében a terület alapos tanulmányozás után meg kell alaposan vizsgálni a várhegytől kelet felé, a Duna felé és nyugat felé elterülő részeket, a háttérben lévő hegyekkel. Rendezni kell a Várhegy teljes környékét architektonikus szempontból, nemcsak az értéktelen házak eltávolítására van szüksége, hanem még olyanokéra is, amelyek gazdaságilag esetleg szükségesnek látszanak, de építészeti szempontból értéktelenek és az egész kép szempontjából ártalmasak. A küldöttség különösen a következők fontosságát emeli ki: 1. Mindenekelőtt a Dunapartot kell rendezni a Lánchídtól a Döbrentei térig. 2. Rendezni kell a déli hegynulvánt, az Apród utca magas épületeinek eltávolításával, valamint a Váralja utca és Attila krt. közötti területet. 3. Felül kell vizsgálnunk a Gellérthegy, Németvölgyi ut és a Krisztina város közötti épületek mind a beépítés sűrűsége szempontjából, mind a magasságuk tekintetében és architektonikus kifejezésüket illetően, mégpedig azért, hogy megszabaditsuk a Várhegy előterét a modemisztikus épületektől, amelyek nem illenek a vár terveinek elképzeléseihez. Például határozottan hibás a Palota tér és korszerű MTI székház. ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK A küldöttség tanulmányi során, amelyek alapján kidolgozta fenti véleményét, megismerkedett az összes anyaggal és dokumentációval és azokkal a munkálatokkal, amelyeket a Vármüterem Janáky építészmérnök vezetése alatt végzett. A küldöttség a legnagyobb elismerést fejezi ki az itt végzett tanulmányok alapossága, sokoldalúsága és történelmi dokumentálása iránt, nagy elismeréssel nyilatkozik az archeológiai tanulmányok iránt, amelyekben az egész együttesnek nagy érdeme volt, mint együttesnek és külön-külön is. Ezekben a munkálatokban mélységes tudást, nagy architektonikái hozzáértést látunk, és ez adta meg az alapot a műterem tudományos és művészeti munkamódszerének. És adott lehetőséget annak a munkának továbbvitelére, amellyel a Vármüterem az előtte álló nagy, nehéz széleskörű munkát folytatja, amely ugy építészeti, mint számos műszaki probléma megoldását követeli nap, mint nap. Ez a módszer és a módszer alapján kidolgozott tervsorozat meggyőzte a küldöttséget arról, hogy a vár, óváros /várnegyed/ újjáépítése értékes hozzájárulás lesz a tartalmában szocialista és formájában nemzeti magyar építészeti kultúra továbbfejlesztésének. *** Szigorúan titkos! Készült 40 példányban. 15. számú példány. A Gazdasági Bizottság 10.327/19S9.sz. határozata a budai volt királyi Palota rendeltetéséről. A budai volt királyi Palota rendeltetésével és helyreállításával kapcsolatban a Gazdasági Bizottság az alábbiakat határozza: 1./A Palotát és környékét a főváros egyik művelődési központjává kell kiképezni. 2./A Palota "A" szárnyában és az un. Sándor palotában a Legujabbkori Történeti Muzeumot kell elhelyezni. A Palota "B", "C" és "D " szárnyát a Nemzeti Galéria részére kell helyreállítani olymódon, hogy abban helyet kapjon a Szépművészeti Múzeum másolat gyűjteménye is, s a nagytermet reprezentációs, esetleg kiállítási célokra is fel lehessen használni. 341