Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342

2. A központi accentussal kapcsolatban a lengyel küldöttség, miután alaposan megismerkedett a tanulmányokkal, amelyeket a Vármüterem rendelkezésére bocsátót, valamint a tervpályázatokkal, egyhangúan arra a következtetésre jutott, hogy az egyetlen helyes megkoronázása a központi épületnek dobon álló kupola, amelyet az eddigi terveken meg is oldottak. A jelenlegi kupolát át kell építeni, mégpedig tekintettel annak szükségességére, hogy a dobot fel kell emelni és meg kell nemesíteni architektonikus formáit a szecessiós szennyeződéstől való megtisztítás segítségével. Ezzel egyidejűleg a vár magassági accentusa a dobbal és kupolával egy olyan megoldást kell, hogy nyerjen, amely funkcionálisan is értelmet kap. Különben ezt a megoldást látta a küldöttség a Vármüterem terveiben is. A kupola dobjának felemelése rendkívül szükséges és elengedhetetlen is. Ha az épületeket nyeregtetővel borítják, arra is kell törekednünk, hogy a kupola sziluettje megerősödjék és tanulmányozni kell a kupola csúcsán lévő lanterna-koronázást. A kupola toronymegoldására Nyiri építész tett kísérletet pályamunkájában, a lengyel küldöttség ezt a kísérletet nem tartja sikeresnek, egyrészt azért, mert hiányzik az eszmei és funkcionális tartalma, másrészt az architektonikus formái idegenek és nem illeszkednek bele az egész vár architektonikus megoldásában. 3. A vár keleti homlokzata az 1. pontban már említett általános elgondolások szerint, valamint a 2. pontban emiitett központi accentus szempontjából a lengyel küldöttség véleménye szerint a következőképpen lenne megoldható: A központi részben a kupola accentusa alatt meg kell tartani a Hauszmann-féle portikuszt, a sarkokon kettőzött oszlopokkal és timpanonnal. Az oszlopsor előretolása a lengyel küldöttség véleménye szerint nem ajánlatos. Ezzel szemben az a véleményünk, hogy az oszlopsort mindkét oldalon el kell hagyni a főportikusz mellől, hogy megnyugtatóbb és harmonikusabb legyen az egész egység képe. A küldöttség megvitatta a kérdést és arra az álláspontra helyezkedett, hogy csökkenteni kell az oszlopok számát az oldalrizalitokon 4 oszlopra, vagyis a Hillebrandt-féle eredeti architektonikus formát kell helyreállítani. /Weinfeld és Rychtowski építészek azon a véleményen vannak, hogy a kolonád plasztikus szerepére való tekintettel 6 oszlopból kell felépíteni az oszlopsort, ugy mint a Hauszmann féle tervben láthatjuk./ A lengyel küldöttség egyhangúlag azt az álláspontot fogadta el, hogy el kell hagyni az oldalrizalitok kupolafelépitményét, ehelyett enyhe hangsúlyt kellene a ballusztrád vonalán, amely a főpárkányt koronázza. Elengedhetetlennek látszik a Hauszmann féle tetőfelépítménynek elhagyása. Ezzel egyidejűleg a vártömb általános kialakításának megfelelően, amint az 1. pontban emiitettük, a tetőfelépitményeknek egy emeletnyi felépítmény hatását keltsék. Az ebből vont következtetéseket a 9. pontban részletezzük. A lengyel küldöttség véleménye szerint a vár épületét nyeregtetővel kell lefedni az eddigi ballusztrád mögött, ez megfelel a magyar hagyományos, architektonikus formának. Ebből következik, hogy a tetőt vörösrézzel kell fedni. A lengyel küldöttség egy része lehetségesnek tartja a rizalitok lapos-tetőzet kiképzését azzal, hogy a főballusztrádot felemeli, megfelelő rajzok és profilok szerint, és ezt a felemelést következetesen végrehajtják az egész épületen. Ez a megkoronázás azzal az előnnyel jár, hogy könnyen olvashatóvá teszi az épületnek az ég hátterén kibontakozó rajzát és nagyobb hangsúlyt ad a szobrászati sziluettnek. A vár keleti főhomlokzat megoldásával kapcsolatban a lengyel küldöttség felhívja a figyelmet Károlyi építész pályázatára, amelyet igen jónak tart. A szerző teljesen kikapcsolta a tengely accentust az oldalrizalitoknál és áttolta ezeket az accentusokat a sarkokra, amivel az egész sziluett vár jelleget nyert és legyőzte az eredeti palotajelleget, amelyet Hauszmann alakított ki. Ebben a tervben nagy szerepet játszik a kupola központi hangsúlya és ehhez az accentushoz szorosan kapcsolódik az egyik idetorkoló tengely. Tekintettel azonban a már emiitett gazdasági, hagyományi motívumokra, amelyek a Hauszmann féle megoldáshoz kapcsolódnak, a lengyel küldöttség többsége a korrigált Hauszmann féle tervek szerinti újjáépítést tartja helyesnek. 4. A XVni. századból származó déli homlokzatot a küldöttség véleménye szerint a Hillebrandt tervei szerint kell helyreállítani. A déli homlokzat egy részét azonban, amelyet Ybl épített hozzá, változatlanul meg lehet hagyni azzal, hogy a vele szomszédos XVII. századbeli palotát határozottan el kell különíteni tőle. Ez azzal érhető el, hogy ha ennek a résznek olyan jelleget adunk, mint a várudvar felől, mivel megteremtjük a megfelelő átmenetet a várudvarból a déli rész felé. Egyúttal térbeli kapcsolatot teremtünk a legrégibb vár erődrendszerével, amelyet a lehető legnagyobb mértékben eredeti állapotban kell helyreállítani. Itt a déli homlokzat problémáinak megoldásával kapcsolatban a lengyel küldöttség felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell változtatni az erődfalak jelenlegi kiképzését az épülettel való csatlakozásánál. A lengyel küldöttség véleménye szerint olyan megoldást kell találni, amely jobb architektonikus effektust ad és egyúttal kapcsolatot teremt a különböző szinten lévő tarraszokkal. 5. A vár nyugati homlokzata mindenekelőtt az Ybl féle hatalmas masszívum kifogásolható, mint az alsó építmény miatt, mind a kétszeres választópárkány alkalmazása miatt, tekintettel azonban arra, hogy ez a rész kitűnő állapotban maradt és már munkálatok folynak rajta, a lengyel küldöttség lehetségesnek tartja, hogy mostani állapotában maradjon meg. A nyugati homlokzat további részeivel a későbbiek folyamán foglalkozunk, amikor kitérünk majd az udvarok kiképzésére és az erődrendszer falaira. 6. A Vármüterem tervei szerint a vár északi homlokzatát helyesen fogták fel, mint a Szt. György teret kialakító egyik elemet. A lengyel küldöttség a műterem tervében helyesnek tartja, hogy a Hauszmann féle északi szárnyat nyugati irányban bőviti, hogy ezzel szimetrikus képet kapjon az udvar. Nem kell azonban ezt a homlokzatot kapu-épitéssel kiegészíteni, hanem az udvart észak felől csupán vasráccsal kell lezárni. Egyetértenek az előudvar nyugati megnyitása kérdésében. Ennek megfelelően mind az őrség épületét, mind az istállókat le kell bontani. 7. A lengyel küldöttség helyesnek tartja a Szt. György tér perspektivikus lezárását nyugat felől, tekintetei a tér belső kompozíciójára, valamint a tér hatásos megoldására. A nyugati oldalon szükségesnek látszik a Teleky-palota helyreállítása és a régi istállók helyén pedig egy uj épületet kall emelni, vagy át kell alakítani az istállók megmaradó részét az uj kívánalomnak megfelelően. A keleti oldalon lévő műemlékek újjáépítését a küldöttség többsége helyesnek tartotta, tekintettel arra, hogy ez nyitja meg a tér távlatát ebbe az irányba és megfelelőnek tartja az 338