Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342

erre a helyre tervezett mélyebb terraszt. A küldöttség helyesnek tartja, hogy a Honvédelmi Minisztérium épületét hátrább és alacsonyabban épitsék fel. Ez szoros összefüggésben van a Disz tér architektonikus kiképzésével is. A lengyel küldöttség véleménye szerint a Disz tér megoldását a kontraszthatásban kell megtalálni a téren lévő polgári kis épületekkel, nyugaton, északon és keleten, melyek délen átmenetet teremtenek magához a várhoz. Ki kell egészíteni tehát a keleti sarkot a Disz tér 18. sz. alatti műemlék helyreállításával. 8. A lengyel küldöttség az első várudvar tervezett megnyitását helyesnek tartja, de kilátás szempontjából szükséges, hogy rendezzék a nyugati völgy és az ezzel szemben lévő dombhajlatot. Ezen a tengelyen lévő rizalit a lengyel küldöttség véleménye szerint gondokat okoz és szerintük Hauszmann tervei átalakitandók. Mindenek előtt el kell távolítani az itt rendezetlenül és szecessziósán épített épületeket. 9. A vár főudvarát egységes kompozícióban kell megalkotni, amely az Ybl-féle homlokzatok architektonikus elveire támaszkodik azzal, hogy a főhomlokzat sziluettje céljából elfogadott elvek következtében a dunai oldalhomlokzatot egy emelettel magasabbra kell emelni, mint az oldalszárnyakat. A várudvar nyugati homlokzata, amelyet Ybl tervezett, változatlanul kell maradjon. 10. A lengyel küldöttség megismerkedett a vár belső kiképzésének terveivel, amelyek kidolgozásának elveit, az elképzeléseit helyesnek tartja és magas architektonikus színvonalú terveiknek ítél. 11. A VÁR ARCHEOLÓGIAI LELETEI: Magyarország kultúrtörténetében a budai várnak különösen nagy jelentősége van. Itt, az állami főhatóságok központjában olyan építészeti müvek keletkeztek, amelyek ha nem pusztultak volna el a törökhódoltság idején, Magyarország számára olyan felbecsülhetetlen értékű kulturkincset jelentenének, mint a krakkói vár a lengyelek számára. Erről tanúskodnak a feltárt gótikus vár elemei, valamint a Corvin Mátyás király idejéből származó pompás renaissance vár fragmentumai. Éppen ezért avarban folyó ásatások Magyarország nemzeti kultúrtörténete szempontjából rendkívül jelentősek. Minden emléket a leggondosabban kell megőrizni és beilleszteni az uj célokat szolgáló vár elemei közé. Abból kiindulva, hogy szocialista államban a nemzet kulturális értékeiről való gondoskodás integrális része az uj szocialista kultúrának, az archeológiai leletek részletes megvizsgálása és védelmük eddigi terveinek áttekintése után arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a vár régi építkezésének most feltárt elemei nem jutnak megfelelően érvényre az újjáépítési tervekben. Éppen ezért mivel meg van a lehetőség a gótikus belső fonnák ujjáteremtésére /kápolna és csarnok/ ezeket a formákat a boltozatok teljes rekonstruálásával kell megtartani. A küldöttség véleménye szerint ezt lehetővé tevő várterrasz-felemelés nem ütközik nagyobb nehézségekbe. Ezzel szemben a tervekben feltüntetett vasbetonlemez fedés szerencsétlen megoldás lenne, ha összehasonlítjuk a feltárt objektumok értékével. A XV. századbeli leletekkel kapcsolatban pedig, amelyet a palota keleti részén tártak fel és most újra betemettek, a küldöttségnek az a véleménye, hogy ebben az esetben megfelelő vasbeton lemez konstrukcióra lenne szükség a régi épületek fragmentumai felett, mert így ezek az épületrészek a várterraszok belsejében megtarthatók volnának. III. ERŐDRENDSZER: A Várhegy egyik jellegzetes és értékes eleme az erődrandszer, háromszoros védőfalaival, a várnegyed néhány idetartozó rondellájával és kapualjával, amelyek igen értékes műemlékek abból a korból, amikor a középkor védelmi rendszer átalakult ujabb várvédelmi rendszerré a tüzérségnek, mint általános fegyvernemnek megszületésével. Az erődrendszert átépítések alkalmával többször betemették, lerombolták, többször szétszedték, átalakították. Az eddig végzett kutatásokk alapján azonban elég autentikusan megállapíthatók azok az összetevő elemek, amelyek lehetővé teszik a hiányzó részek kiegészítését. A helyszín szemlénk idején megismerkedtünk az eddig folytatott ásatásokkal, archivális anyagokkal, ennek alapján a küldöttség az erődrendszert a folyómenti védelem ritka és értékes példájának tartja, mind architektinikus, mind történelmi szempontból nemcsak magyarországi viszonylatban, hanem általános viszonylatban is, ezért a lehetőség határain belül való újjáépítésüket igen szerencsés ötletnek tartja. Ennek a szándéknak a megvalósítása sem történelmi, sem műszaki akadályokban nem ütközik, mivel a fortifikáció helyreállítása vagy az ásatások idején felszínre került elemekre támaszkodik, vagy a részben még épen maradiakra, vagy részben a már beépítettekre, amelyeket a vár átalakításánál használtak fel. Ennek ellenére a küldöttség ezen a néhány kiegészítő javaslatot tesz: 1. Helyre kell állítani a kapu előtti hidat ugy, hogy meghagyjuk a farkasvermet. 2. Tanulmányozni kell a kapu feletti torony tetejét, hogy elkerüljük a kőoromzatokat, amelyek nem felelnek meg az erődrendszer általános jellegének. 3. Ki kell egészíteni a déli nagy rondellát, le kell fedni a pártázatai. 4. Helyre kell állítani az eredeti nyugati falakat, a mostani falazás eltávolításával, vagy a téglával hozzáépített falak lebontásával. 5. Ami a kikötőt és az erődrendszert összekötő vizi erőd helyreállítását illeti, a küldöttségnek annak ellenére, hogy teljes mértékben elismeri ennek értékét, tekintettel azanban azokra a változásokra, amelyek ezen a területen az idők során bekövetkeztek flgyelembevéve a terület topográfiai változását, /a Duna folyása megváltozott/, valamint azt, hogy Ybl pavillont épitetett 339