Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342

LENGYEL SZAKVÉLEMÉNY (mi ix. 4-10.) A vár és-az óváros újjáépítését megtekintő lengve! épitészek és szakértők véleménye az itteni tapasztalatokról: Az 1952. szeptember 4-től szeptember 10-ig Budapesten tartózkodó lengyel küldöttség vezetője Alexander Wolski miniszterhelyettes volt, tagjai közé tartoztak: Jan Zachwatowicz, akadémikus, egyetemi tanár Wainfeld, Zdzislav Maczenski, akadémikus, egyetemi tanár Stenynski, Ryshlowski, Dziwulski épitészek. A miniszterhelyettes távozása után Jan Zachwatowicz professzor vette át a küldöttség vezetőjének tisztségét. Miután a küldöttség meghallgatta a magyar szakemberek referátumait és betekintést nyert az eléjük terjesztett anyagba és tanulmányozta az építkezés színhelyét a következő véleményt dolgozta ki a látottakról: I. ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁK: A budai Várhegy, amely plasztikai formája révén is igen nagy szerepet játszik a városkép-kialakitásnál, a XIII. század óta Magyarország történelmének lényeges momentumaival kapcsolódik egybe. A renaissance humanista kultúrájának kifejlődése idején Corvin Mátyás korában a budai vár a magyar renaissance legfontosabb központja volt. A magyar kormánynak az a határozata, hogy a budai várban helyezze el a magyar népköztársaság legfontosabb kormányzati központját, ezzel a vár történeti jelentőségéhez kapcsolódik, de uj feladat elé állítja nemcsak magát a várat, hanem módosítja kapcsolatát az egész várossal is. A lengyel küldöttség feladata az volt, hogy megvizsgálja milyen plasztikai hatást kelt Magyarország fővárosának szocialista centruma, milyen belső, kompozíciós problémákat kell ezzel kapcsolatban megoldani, hogy kifejezésre jusson a plasztikus dominánsban az eszmei tartalom, amelynek betöltésére a budai vár hivatott, Budapest városrendezésének városképi terveinél ezt a problémát nem vették figyelembe, mivel e tervek csupán az uj Nemzeti Szinház előtt létesítendő térségekre terjedtek ki. A várhegy a Dunával távlati kapcsolatban van és ez alapvető tényezője az egész város kompozíciójának, a környező városnegyedekkel és különösen a Krisztina-várossal együtt. A vár építményeinek és az ezeken végbemenő változások elemzésének figyelembevételével az évszázados átalakulások adják azokat a szükséges elemeket, amelyekre támaszkodva kialakíthatjuk a vár újjáépítésének irányelveit. Kétségtelen, hogy a vár és a várnegyed legalkalmasabb és legszebb plasztikai kifejeződése a XV. században volt Corvin Mátyás idejében. Sajnos ebből a palotából alig maradtak maradványok. Ezeket aligha lenne szabad az újjáépítési terveknél figyelmen kivül hagyni, noha nincs szerepük a vár újjáépítésének rendeltetészerü problémáiban. Az erődrendszer falainak a gótikus és renaissance vár elemeinek legfőbb jelentősége az újjáépítendő vár plasztikai és eszmei tartalmában kapnak szerepet, ezzel azonban a véleményünk utolsó pontjában foglalkozunk. A XVn. század végén a got-renaissance vár pusztulása után, helyén olyan paloták keletkeztek, amelyek építői egyáltalán nem vették figyelembe a vár egykori alaprajzát és építési módját. Ezek közül az építmények közül a legjobbak közé tartozónak kell elismernünk azt a XVin. században keletkezett palotát, amelyet Jadot és Hillebrandt épített és amely kevés változással fennmaradt 1880-ig. Ekkor került sor Ybl munkájára, aki a palotát lényegesen bővítette. A kibővítés nyugati irányban folyt a hegyen, amely kedvezőtlen helyezetet teremtett az épülettömb számára, ez azonban nem volt nagyobb befolyással a régi Hillebrandt-féle palota keleti oldalról látható sziluettjére. A vár ujabb kiépítése, 1896. és 1903. között Hauszmann idejében, lényegében azt a változást hozta, hogy az egész építmény tengelye áthelyeződött észak felé. Szimetrikus szárnyakat építettek hozzá és az uj tengelyen kupolát emeltek. Ez a kiépítés eltorzította az eddigi tiszta kompozíciót és az adott helyzetben lehetetlenné tette a tengely kifejlődését és a hangsúlyozását a hegy lába felé, mivel a nagy palotának teljes tömbje a Duna felé fordul. A Magyar Népköztársaság Kormányának határozata figyelembe vette az épület falainak értékét, a kompzició értékét, a tradicionális értékeket és hozzálátott az újjáépítéshez. A vár újjáépítését a lengyel küldöttség Hauszmann tervei szerint látja a leghelyesebbnek és a vár eddig elkészült terveivel kapcsolatban, valamint a tervpályázat alkalmával benyújtott tervek ismeretében néhány észrevételt szeretnének a magyarok elé terjeszteni. 1. Tekintettel a vár keleti homlokzatának jelentős hosszúságára, fokozatosan kell megteremteni az átmenetet a központi főhangsuly felé. Amennyiben a szélső szárnyak magasságát meg kell tartani, az egykori Hillebrandt-féle palota szárnyainak magasságában, akkor a központi rész, amely átmenetet teremt a központi hangsúlyhoz, nem csökkenthető, amint ezt a Vármüterem tervein és Nyiri építész pályázatán láttuk, amelyet a zsűri javaslatba hozott. A központi részt a jelenlegi magasságban kell megtartani, mint Hauszmann tervein. A keleti rész miatt a díszudvarban keletkező bizonyos nehézségek technikailag és architektonikailag megoldhatók. 337