Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342

94. Rózsalakás altisztiszoba 448 cm x 771 cm = 34,54 m

2 95. Rózsalakás ruhatár 327 cm x 756 cm = 24,72 m

2 96. Rózsalakás háló 782 cm x 759 cm = 59,35 m

2 97. Rózsalakás szalon I. 796 cm x 760 cm = 60,50 m

2 98. Rózsalakás szalon II. 900 cm x 809 cm = 72,82 m

2 99. Rózsalakás váróterem 854 cm x 810 cm = 69,14 m

2 100. Zöldlakás előterem 413 cm x 808 cm = 33,37 m

2 101. Zöldlakás szalon 899 cm x 810 cm = 72,82 m

2 102. Zöldlakás háló 1180 cm x 758 cm = 89,44 m

2 103. Távírda lépcsőház 758 cm x 368 cm 27,91 m

2 104.

1. emeleti tálaló 686 cm x 752 cm = 51,59 m

2 105. Andrássy csarnok parkett folyosó 2094 cm x 387 cm = 81,04 m

2 106. Főbejárati nagy csarnok 1368 cm x 1950 cm 266,76 m

2 107. Főbejárati nagy csarnok baloldali folyosó 930 cm x 687 cm • 63,89 m

2 108. Főbejárati nagy csarnok jobboldali folyosó 930 cm x 687 cm 63,89 m

2 109. Főbejárati nagy csarnok Juszticia megetti 1366 cm x 382 cm = 52,18 m

2 110. Baloldali patkólépcsőház 974 cm x 430 cm = 42,00 m

2 111. Jobboldali patkólépcsőház 974 cm x 430 cm = 42,00 m

2 112. Deák csarnok parkett folyosó 2097 cm x 387 cm 81,15 m

2 113. Korona lépcsőház 1226 cm x 442 cm = 51,19 m

2 Budapest 1945. nov. 9-én A VOLT KIRÁLYI PALOTA ÚJJÁÉPÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI AZ ELSŐ SZAKVÉLEMÉNYEK DR. CSONKA PÁL MŰEGYETEMI NY. R. TANÁR BUDAPEST, XI., MŰEGYETEM Tekintetes Várkapitányság! A mai napon helyszíni szemlét és vizsgálatot tartottam a budai királyi várpalotában annak megállapítása végett, minő intézkedések szükségesek az ostrom során súlyosan megsérült palota biztosítására és további pusztulásának megakadályozására. Helyszíni megállapításaimról az alábbi szakvélemény számol be. Kétségtelen tény, hogy a palota a lezajlott ostrom alatt koncentrált tüzérségi és repülőtámadások áldozata lett, sőt ezen kivül robbanások és gyújtogatások révén is oly súlyos károkat szenvedett, hogy városunk legjobban sérült részei közé sorozható. Becslésem szerint az épület építményi állagában: szerkezeiben és művészi kiképzésében bekövetkezett kár az eredeti építményi érték 60 %-ára rúghat. Minthogy pedig a palota építése a Mária Terézia-korabeli régi részek épitési költségén kivül 32 millió aranykoronába került, a 60 %-os kár mintegy 19,2 millió aranykorona vesztesépek felelhet meg, ami azt jelenti, hogy a helyreállítás várható költsége a jelenlegi pénzértékben kifejezve kb. másfélmilliárd pengőt tenne ki. Természetesen, ily hatalmas összepek a lerongyolódott közgazdasági életből való kivonása jelenleg teljesen lehetetlen, miért is egyelőre csak az épületnek a további károsodástól való megóvására lehet szorítkozni. Ezt azonban haladéktalanul meg kell tenni, mert a királyi palota mai erősen megrongált állapotában is hatalmas értéket képvisel, melyet semmikép sem szabad további pusztulásnak kitenni. A biztosító és értékmentő munkálatok szükségessége amúgy is teljesen független attól, vájjon mi lesz a palota eljövendő rendeltetése, mert a palotát külsőleg teljesen ugyanúgy kell majd helyreállítani, ahogy azt egy félszázad előtt művészi ihlettel megépítették, s legfeljebb csak a belső beoeztás és kialakítás függhet a palota ma még pontosan nem ismert rendeltetésétől. A palota külsején semmit sem szabad változtatni, mert, ha igaz az, hogy Budapest a Duna királynője, ugy kétségtelen, hogy városunkat ezzé a királyi palota, a város koronája tette. E palota csodaszép sziluettje és látványos beállítása oly pótolhatatlan emléket és oly varázslav. Baja István müsz. s. tiszt. 322