Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342

tos élményt jelent városunk közönségének, de a külföldi látogatónak is egyaránt, hogy majdan, a viszonyok javultával városunk közönsége minden áldozatra kész lesz a palota változatlan visszaállítása érdekében. Természetesen, az a követelmény, hogy a palota külsőleg pontosan eredeti állapotában állittassék vissza, nem rekeszti ki annak a lehetőségét, hogy a palota belsejében és szerkezeteiben korszerű átalakítások ne történhessenek; e téren a szükséges szabadságot a biztosító munkálatok egyáltalán nem korlátozzák. A fentiek szem előtt tartásával a további károk elhárítására és a meglevő értékek megmentésére a következő munkálatok elvégzését tartom halaszthatatlanul sürgősnek: 1./Az omladékokkal túlterhelt szerkezeteknek /födémeknek, boltozatoknak, falaknak/ az omladékterhektől való mentesítése. Ez már csak azért is szükséges, mert a nagyobb esőzések alkalmával az omladékanyag vizzel telítődik s igy súlya a jelenlegi súly kétszeresére is megnőhet, ami katasztrofális további összeomlásokra vezethet. 2./Az összeomlással fenyegető épületrészeknek és az alátámasztásuktól megfosztott szerkezeteknek aláducolása, illetve a leomlott alátámasztó elemeknek pótlása. E munkálatok sürgős elvégzését egyrészt az alátámasztásnélküli részek leomlásával járó komoly életveszély indokolja, másrészt azoban az is szükségessé teszi, hogy ezáltal további épületrészek leomlása válik elkerülhetővé, tehát további épületkárok háríthatók el. 3./ Az épület értékesebb megmaradt részeinek beázástól való mentesítése, ideiglenes tetők és vizkivezetők segítségével. Az épületvagyon igen tekintélyes részét ugyanis diszes belső stukkómunkák, mintás parketták és egyéb olyan részek képezik, melyek nedvesség hatására igen hamar tönkremennek. Ezek, valamint általában a födémszerkezetek csak akkor menthetők meg a pusztulástól, ha a csapadékvizektől mentesittetnek, ami kátránypapirral borított deszkatetők építésével érhető el. Ily tetők természetesen csak azon épületrészek fölé kerülnének, melyek jelenlegi állapota ezt a védelmet indokolttá teszi. 4./Az épület csupaszon álló körítő falainak kátránypapirral borított ideiglenes deszkatetővel való lefedése, az átázás és a téli fagy romboló hatásának elhárítására. Ez által a diszes és patinás homlokzatok jórészt eredeti állapotukban lennének megőrizhetők, nem csurogna rajtuk végig a csapadékvíz s nem áznának és fagynának le a vakolatból húzott, illetve kőből falazott párkányrészek sem, ami a későbbi helyreállítás költségét lényegesen csökkentené. Midőn fenti javaslataimat a Tekintetes Várkapitányság elé terjesztem, bátor vagyok hangsúlyozni, hogy szaktanácsaimmal a jövőben is minden kor készséggel állok rendelkezésre s vagyok megkülönböztetett tisztelettel: Budapest, 1945 június 26. [Csonka Pál] műegyetemi ny.r. tanár *** építészmérnök. FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSA A Várpalota helyreállítási ügye. 9068/1945. szám. Budapest ostroma alkalmával a Várpalota súlyosan megrongálódott. A város pusztulásával kapcsolatos sürgősebb természetű problémák mellett kezdetben enm nyílhatott alkalom arra, hogy az építésügyi hatóságok a Várpalota sorsával behatóan foglalkozzanak. Az épületkomplexum újjáépítése, s rendeltetésének végleges meghatározása még ma sem látszik időszerűnek, mégis szükségesnek tartotta a tanács, hogy az épületre vonatkozó és saját hatáskörébe tartozó kérdéseket vizsgálja, s az épület jövőbeni sorsával kapcsolatban álláspontját minél előbb kialakítsa. Az ügy érdemében a tanács az alábbi megállapításokat tette: Tekintettel arra, hogy a Mária Terézia korában épült palotából ma már úgyszólván semmi sem maradt fenn, az épület helyreállításának kérdése nem műemléki, hanem látképi értékeit tekintve elsősorban városképi szempontból bírálandó el. A palota majesztétikus tömegével helyezkedik el a dombvonulaton, s a terep adottságaihoz szépen alkalmazkodik. Tömegénél fogva a domb méreteivel összhangban van. Hauszmann az eredeti palota architektonikus tagozatait, a homlokzat osztását megtartotta, miáltal az épület nagyobb terjedelmében is stílusos jelleget nyert. Hauszmann egyéni stílusa csupán azokon a részeken érvényesül, melyeken a régi minta nem kötötte. Az épület tömegjátéka, s a finoman alkalmazott plasztika pontosan azt a levegőt és távlatot követeli, mely a palota exponált beállításából valóban adódik. A palota belseje tekintélyes részében kiégett, homlokzatai azonban szép architektonikus tagozataival nagyobb százalékban megmaradtak. A tető úgyszólván teljesen elpusztult. A fenti megállapítások alapján a tanács az 1945. évi október hó 23.-án tartott teljes ülésén 9068/1945.sz. alatt hozott határozatával álláspontját a következőkben fektette le. A tanács a Várpalota jövőbeni helyreállítását városrendezési és városképi szempontból szükségesnek tartja. Az épület az ostrom előtti állapotának megfelelően építendő újjá. Megengedhetőnek tartja azonban hogy, az épület egységesebb esztétikai megjelenése érdekében egyes részek módosíttassanak, /a középső kupola megszüntetése stb./ A Várpalota rendeltetés szempontjából is szervesen beleilleszthető a főváros és azon túlmenően az állam életébe. Legalkalmasabb székhelye a mindenkori államfőnek, illetve a legfőbb kormányzati szervnek. Nagy méreténél fogva rendeltetésében megoszt323