Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342

JEGYZETEK 1. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 10120. M. E. számú rendelete (X. 24.) a kormányzó mellé szervezett Kabinetiroda megszüntetéséről a Magyar Közlöny 1945/186. számában. 2. A Kabinetiroda Gazdasági Hivatala iratainak Magyar Országos Levéltár-beli jelzete: K-588., 2. számú csomó. 3.1949. évi XXV. törvény a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről az 1950. január 1-től 1954. december 31-ig terjedő időszakra (XII. 11.). Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1949. évi kötete. 4. A MT Gazdasági Bizottsága 10.157/1958. (IV. 7.) számú határozata a budai volt királyi palota helyreállításáról. BM Polgári Védelmi Archívum, jelzete: X-264. 5. A Gazdasági Bizottság 10.327/1959. (XII. 30.) számú határozata a budai volt királyi palota rendeltetéséről. Magyar Országos Levéltár-beli jelzete: XIX-A-b-10327-1959. 6. Magyar Országos Levéltárbeli jelzete: K-588. Ezen belül dr. Csonka Pál szakvéleménye a 2. számú csomó, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának szakvéleménye a 3. számú csomó őrzésében. 7. A Gazdasági Főtanács 1930/20/1949. (X. 19.) számú határozata a Várnegyed rendeltetése és műemlék jellegének megóvása tárgyában. Magyar Országos Levéltár-beli jelzete: XIX-A-10-1949. május 19. 8. Rákosi-titkárság iratai. Magyar Országos Levéltár-beli jelzete: M-KS-276-65/276. őrzési egység. 9. A várpalota Duna-parti látképének kialakítására kiírt zártkörű tervpályázat anyaga és a vár újjáépítését megtekintő lengyel küldöttség szakvéleménye magángyűjteményemből származik. A VOLT KIRÁLYI PALOTA HÁBORÚS VESZTESÉGEI ÉPÜLETKÁROK Jelentés. a budai várpalota és a hozzátartozó épületek háborús események okozta kárairól. A volt királyi várpalota ma, a háborús események következtében, úgyszólván romokban hever. Óriási az az anyagi kár, mely a várpalota és a hozzátartozó egyéb épületek, az u. n. Szent Korona javak pusztulásával a nemzetet érte. Becslések szerint ez a kár 1938. évi pénzértékkel mérve 41.595.900 pengő összeget tesz ki, amely összeg az egész ingatlan vagyon mintegy 54,46 %-ának felel meg. Bármilyen mértékű is az anyagi károsodás, annál nagyobbnak és jelentékenyebbnek tekinthető az a veszteség, amely nemzeti és kulturális szempontból érte az országot. A várpalota rendeltetésének jelentőségénél, múltjánál, méreteinél fogva is, az ország első épületének volt tekinthető. Helyén valaha a dicső, magyar nemzeti királyok palotája állott, melyet az országot ért sorscsapások megsemmisítettek. Ezen a helyen III. Károly király és Mária-Terézia királynő uj palotát építettek. Ez a palota alakult át később királyi palotává s ez a Hildebrand Lucas féle királyi palota fejlődött Ferenc József uralkodása idején Hauszmann Alajos tervei szerint a mai királyi palotává. A várpalota a régi Mária Terézia korabeli palota architektonikus tagozatait és homlokzat osztását megtartva és tovább fejlesztve, hatalmas méretű palotává fejlődött és nagyobb terjedelmében is stílusos jelleget nyert. Méretével, majesztétikus tömegével a lehető legszerencsésebb módon helyezkedik el a várhegy domborulatán, erős és uralkodó hangsúlyt adva Budapest városképének. Az épület tömegjátéka városképi és látképi szempontból oly annyira jelentős, hogy e nélkül Budapest alig képzelhető el. Fekvése, méretei, rendeltetését külső és belső kialakításában is eláruló kiképzése folytán, az épületet a közvélemény is műemléknek nyilvánította, annak ellenére, hogy ezen építési korban keletkezett egyéb, művészi szempontból is igen jelentős építmények nem minősülhetnek műemléknek. A várpalota értéke és jelentősége azonban vitathatatlan. Legrégibb részének, a Mária Terézia korabeli déli szárnynak termei, eredeti belső kiképzésükkel, franciás rokokó aranyozott díszítéseikkel, kiképzésük hangulatával és jellegével, a várpalota művészi szempontból is legértékesebb részei voltak. Az ujabban épült belső terek gazdag, előkelő mértéket tartó kiképzései sem tévesztették el hatásukat. A lázas alkotás és fejlődés korát élő nemzet legvirágzóbb ipara minden téren olyan minőségű és értékű remeket alkotott, amelyhez mérhetőt ma elképzelni sem lehet. S az épület művészi értékét nagy mértékben emelték a belső berendezési tárgyak, műtárgyak, a legelső, magyar szobrász és festőművészek mü294