Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342

vészi alkotásai is. A palota dunai oldalán levő hatalmas I. emeleti reprezentációs termein végig-vonulni, annak szépségeit élvezni s onnan a Duna királynőjének, Budapestnek a világ egyik legszebb fekvésű városának megkapó, monumentális szépségű panorámájában gyönyörködni, a világot járó legelőkelőbb idegenek számára is, felejthetetlen élményt jelentett. A veszteség listáján ott szerepel még a várpalotához szervesen hozzátartozó műemlékek pusztulása is. Ide sorolandók a várkert építményei, a várkert függő kertjeit, terraszait, támasztó régi, középkori bástyák, tornyok várfalak pusztulása, a várkertben festői csoportosításban elhelyezett régi középkori és barokk műemlékek, töredékek, épületmaradványok sérülései is. Emlékezzünk meg a várhegyet és várkertet a dunai oldalon lezáró, változatosságában és eredetiségében oly érdekes és vonzó Várbazársorral, pergolas, lejtős, ékes pavillonokkal és palotaszerü épületekkel tagolt építményről, nemkülönben az ezekkel szinte egybeforott Várkert Kioszkról, Ybl Miklós mester teljes művészi értékű remekeiről is. Soroljuk ide végül a gödöllői kir. kastélyt is, a legvirágzóbb barokk kor kastélyépitészetének gyöngyét is, amely régi művészi szépségével, kertjének, külső és belső kiképzésének nemes hangulatával, a háborús események következtében aligha fogja többé az élő nemzedéket gyönyörködtetni. Kétségbevonható-e az a pótolhatatlan erkölcsi és kulturális veszteség, amely a nemzetet, röviden leirt értékeinek pusztulásával érte? Budapest, 1946. január hó [Szabó László] várkapitány. *** Jegyzőkönyv. Felvettük Budapesten a várpalotában 1946. évi január hó 18.19. és 22-én. Tárgy: A Magyar Szent Korona tulajdonát képező budai várpalotát és melléképületei, valamint tartozéképületeiben a háborús események következtében okozott épületkárok megállapítása. Jelen vannak: az Országos Építésügyi Kormánybiztosság és Budapest Székesfőváros Közmunkák Tanácsának képviseletében: Jankó Gyula min. tan., Pogány Frigyes főmérnök, Hermány Géza müsz. tanácsos Budapest Székesfőváros Tüzoltófőparancsnoksága kiküldöttje Szilágyi Miklós alparancsnok, a Kabinetiroda felszámoló hivatala kiküldetésében Szabó László várkapitány. Szabó László várkapitány előadja, hogy a Magyar Központi Statisztikai Hivatal 2572/1945. szám alatti felhívásában foglaltatnak megfelelő kárfelvétel folyamatban van. A Magyar Szent Korona tulajdonát képező budai várpalota és egyes tartozéképületei a Műemlékek Országos Bizottsága által nyilvántartott műemléknek nyilvánított épületek és mint ilyenek a kulturális javakban előállott károkat összeíró bizottság munkakörébe tartoznak, amely bizottság ezekre vonatkozólag ugy döntött, hogy az ezekben okozott háborús károk általános összefoglaló leírását és a károk kulturális jelentőségének kidomboritását tartja elsősorban fontosnak. Ezzel szemben f. hó 15-én a Magyar Pénzügyminisztérium megbízottjával Szigethy Gyula osztályfőnökkel, Ghimessy László és Supka Ervin osztálytanácsosokkal, a Magyar Statisztikai Hivatal képviselőivel folytatott tájékoztató megbeszélés alkalmával megállapítást nyert az a követelmény, hogy elengedhetetlenül szükséges az épületeket ért károk részletes összegszerű felvétele és megállapítása is, a károkozás körülményeinek megfelelő csoportosításában. Ezen kárt felvevő munka keresztül vitele szakértőkből álló bizottság utján biztosítható, miért is ezen bizottság a mai napra helyszíni szemlére összehivatott. Fenti megbízottakból álló bizottság a károkat felvevő munka programját és módszerét általánosságban megvitatta és egyhangú határozattal megállapodott a munka alábbi módozataiban. A várpalota épületének értékelése a beépített légköbméter alapján történjék olyan módon, hogy a palota különlegesebb szerkezeteinek, de legegyszerűbb kiviteli módozatainak, belső falvakolatok, vakolt homlokzatfelületek és az egyszerűbb belső kiképzések tekintetbe vételével és az 1938. évben kialakult árviszonyok szerint pengőben megállapított légköbméter egységár alapján kiszámított értékhez hozzáadassanak még, mint különösen jelentékeny értéktöbbletet képviselő tényezők: kJ a tetőszerkezetek és fedélhéjjazatok; B./ a gazdagabb padlóburkolatok; C./ mennyezet kiképzések; D./oldalfalburkolatok; E./ figurális díszítő szobrászmunkák és F./ faragottkő homlokzatkiképzések felülfizetési értékei is olyan mértékben, amely mérték a palotát, az általánosan ismert legelsőrangu kivitel szerint épült épületekkel szemben is, megkülönböztetett értékűvé teszi. Ezen különlegesebb értéket képviselő munkacsoportok részleteit és részletértékeit a jegyzőkönyv mellékletét képező kimutatás foglalja magában. A háborús események okozta károk megállapítása becslés alapján történik. Tekintettel arra, hogy a károk az épületet nem egyenlő mértékben rongálták meg, az épület a szenvedett károknak megfelelően 4 csoportba osztandó és ezen csoportok kárarányai 85, 295