Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban : (építéstörténeti vázlat) 267-292
Horthy Miklós palotába költözése után visszaállt a korábbi rend, és a kormányzó, elődjeihez hasonlóan, saját magánkertjeként használta a Várkertet. Ebben az időszakban váltak divatossá a kormányzói reprezentáció sajátos eseményei, a garden partyk, melyek helyszíne általában a keleti homlokzat előtti felső teraszkert volt. Szörényi Mihály visszaemlékezése szerint „május végéig a kiültetésnek rendben kellett lenniök, mert ez idő tájt volt a garden party és 4-5000 vendégnek megnyílott a várkert, és kiváltképpen a palota körül pompáznia kellett". 133 A diplomáciai fogadások és más ünnepségek alkalmával a várkertészet üvegházaiban nevelt növényekkel díszítették fel a palota reprezentatív termeit is. Az itt termesztett orchideákkal és azáleákkal a várkertészet hamarosan nemzetközi hírnévre tett szert, s ez elsősorban Witzel Nándor főkertésznek, majd utódjának, az 1918-ban udvari főkertésznek, 1927-ben kertészeti főfelügyelőnek, 1931-ben pedig kertészeti igazgatónak kinevezett Szörényi (Strnad) Mihály (18811963) nemesítő munkájának köszönhető. 134 Szörényi volt korának egyetlen jelentős magyar orchideanemesítője. 135 A várkertészetben nemesített orchideák közül számos hibridet megörökített Csapody Vera (1890-1985) 1939-40-ben. 136 Az itt szaporított azáleák eladásából a várkertészet jelentős jövedelemre is szert tett. 137 A Várkertben végzett mindennapi feladatokról egykori kertészgyakornokok fennmaradt naplói tanúskodnak. 138 Ostrom után 2.2.34. Csapody Vera: Orchidea-hibrid (Vanda Montenuovi) a Várkert orchidea-házából, 1939. 1944-45 telén a XVIII. század vége óta szervesen fejlődő, egyre bővülő és gazdagodó királyi Várkert története véget ért. A bombázások során komoly károk keletkeztek az építményekben és a növényzetben egyaránt, de - akárcsak egy évszázaddal korábban - egyes építmények, valamint a sziklakert, a szabadföldi növények és a kerti utak jelentős része most is viszonylag épen vagy helyreállítható állapotban vészelte át a pusztítást. Az ostromot követő időszakban azonban másként alakult a kert sorsa, mint az 1850es években. A romok eltakarítása után a kert területén ásatásokat végeztek, melynek során a középkori palotaegyüttes számos addig ismeretlen, értékes részlete került elő. 139 E munka során - valamint annak befejezését követően - az újkori építményeket egytől egyig lebontották. A háború után történtekre így emlékezett vissza az egykori kertészeti igazgató, Szörényi Mihály: „...azokhoz a megbeszélésekhez az ostrom után, [hogy] mit csináljanak a romos várkerttel, elfelejtették meghívni a kertészeket, a régészek megelőzték őket, és az egykori kertkultúra helyén a középkori várfalak kultusza támadt". 140 Az ásatásokat követően a palota új rendeltetéséhez, építészeti kiképzéséhez és eszmei koncepciójához idomuló kertek létesítéséhez fogtak. 141 A várba vezető, a kert története során többször napirendre kerülő szerpentinút építése - Rákosi Mátyás kívánságára - az 1950-es években valósult meg a keleti hegyoldalban, a középkori falak áttörésével, új támfalak építésével és az egykori keleti falszoros kertjének lekövezésével. 142 A Hauszmann-féle parasztház helyén felépítették a Zsigmond-kori kaputornyot, a várfalak által körbezárt udvarokban pedig - a palota 286
