Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban : (építéstörténeti vázlat) 267-292

2.2.33. Csapody Vera: A kormányzóról elnevezett orchideahibrid (Laeliocattleya 'Horthy Miklós'), 1940. helyreállítását vezető Gerő László által meghatározott koncepció alapján - középkori hangulatot idéző kerteket építettek Gombos Zoltán és Ormos Imre tervei szerint. Az alsó kertrészek terveit Kiss E. Gusztáv, a KÖZTI munkatársa készítette.

143 A keleti palotahomlokzat előtti, szinte teljes egészében lekövezett felső teraszon, valamint a cour d'honneuné bontott-bővített nyugati udvaron barokkos formákat idéző, kőszegéllyel erősen kiemelt, nyírott borbolyával szegélyezett gyepes táblákat képeztek ki. Ma már jószerivel csak Senyéi hangulatos alkotása, a Halászó gyermekek, a rondella déli oldalán álló kétszáz éves japánakác meg az Újvilág kert helyén ottfelejtett romos szökőkút-medence tanúskodik az egykori királyi Várkert létezéséről. JEGYZETEK 1. GOMBOS, 1969. 2. Kutatásom a BTM megbízásából és az OTKA (T22.383. sz.) programja támogatásával készült. Itt szeretném megköszönni mindazok segítségét, akik kutatómunkámhoz segítséget nyújtottak, különösen Szabolcsi Hedvignek, Sarkady Jánosnénak, Holló Szilvia Andreának, Demeter Zsuzsannának, Rácz Zsuzsannának, Kelényi Györgynek, Farbaky Péternek és Fatsar Kristófnak. 3. A reneszánsz Várkertről lásd: FEUERNÉ, 1975a; WELLNER, 1981, valamint GERŐ, 1994,103-109. 4. A királyi vár újkori építéstörténetéről lásd például: POGÁNY, I, II, 1955; CZAGÁNY, 1966, valamint Kelényi György és Farbaky Péter tanulmányát e kötetben. 5. Hofkammer Archiv, Wien, Kartensammlung, 0 57. jelz. (mikrofilmen: MOL, W 594. tekercs, 57. sz.). Közli: BENDEFFY, 1976. 6. Kriegsarchiv, Wien, Glh 67-1, reprint kiadása: LANGER, 1980. 7. „Delineationem ad Hortum Budensem Arcis Residentialis, qoud attinet, eum Serenissimi Ducis Regii altissimo mandata revidi et approbationem obtinui, consistit autem in altissima decisione, utrum hortus adhuc cum castaneis plantandus esset, ut hortulanus Hollandicus ex Schönbrunn tempore vernali sua parare possit." MOL, E 19, 19. cs, fasc. 23, no. 88. KELÉNYI, 1976,36. a levél alapján egyértelműen Hillebrandtot tekinti a tervek szerzőjének. 8. FLEISCHER, 1932,11. Fleischernek e művére Kelényi György hívta fel a figyelmemet. Steckhovenről: WURZBACH, 1856-1891, XXXVII. kötet, 278. 9. FLEISCHER, 1932,99. Ugyanazon év májusában 80 forintot utaltak ki neki útiköltségként. FLEISCHER, 1932,99. 10. MOL, E 21, 1769. október 26. (Kapossy János céduláiból). 11. Tille fizetését ez idő alatt is a Magyar Kamara folyósította; MOL, E 21, 1769. október 26. (Kapossy János céduláiból). 12. FLEISCHER, 1932,148-149. 13. MOL, E 21, 1771. március 31. A levelet közölte: PODHRADSZKY, 1826,83-84. 14. MOL, E 19, 19. cs, fasc. 15, 1771. október 16. Az adatot Kelényi Györgynek köszönöm. 15. MOL, T1, no. 14. Közli: KELÉNYI, 1976,25. ábra. 16. Johann Jakob Meyer-Johann Ernst Mansfeld: Buda látképe, 1777. MOL, S 68, XI. 94, BTM, lt. sz.: 52.19.1, MNMTKcs, lt. sz.: T.2517. A teraszkert későbbi ábrázolása a két pavilonnal: Pollenéig József: Prospectus Regiae Civitatis Budae, Hungáriáé Capitalis, 1787. MNMTKcs, lt. sz.: T.9621. Mindkettőt közölte: RÓZSA, 1965. 17. Cs. Dobrovits Dorottya megemlíti, hogy Joseph Hacker pesti ácsmester készítette a kert egyik pavilonját (Cs. DOBROVITS, 1980,136.). A Hacker által szignált, több példányban is fennmaradt terv a levéltári jegyzékben „Budavári pavilon tetőzete" megnevezéssel szerepel (MOL, T 14, no. 1, BT 138, 139, valamint T 62, no. 34/1.), azonban egy nagyobb épület, talán a palota tetőzetéhez készült. 18. MOL, C 67, 1, kútfő, 8. tétel (1782), cím nélkül. „Delin. F. U. 1781". 287