Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban : (építéstörténeti vázlat) 267-292

átalakított - halas medencét fogta közre. A medence egy részét sziklacsoport foglalta el, két oldalán a mellvéd alsó posztamenseit Hauszmann terve szerint eredetileg szintén egy-egy szobor díszítette,

112 nem sokkal később azonban a szobrokat kandeláberek váltották fel."

3 A lépcső előbb készült el, mint az új parasztház."

4 1897-ben Erzsébet királyné számára alpesi sziklakertet is építettek, amely a rondella déli oldalához csatlakozott."

5 A Witzel Nándor főkertész elképzelései szerint megépített sziklakert köveit az Alpokból szállították Budára, s különleges havasi növényekkel telepítették be."

6 A sziklakert alatt grottaszerű alagút vezetett át, tetején keskeny ösvény haladt végig, mely az alsó kertet és a rondellát kötötte össze."

7 A 90-es évek végén a kőből épült középkori várfalak nagy részét - Hauszmann tervei szerint - téglaburkolattal látták el."

8 A Buzogánytorony tetején kilátóteraszt alakítottak ki. A torony mellett díszes lépcső vezetett fel. Hasonlóan díszesebb külsőt kapott a kertészsegédek régebbi eredetű, L alakú lakóépülete, valamint az egykor kertészházként létesített, trapéz alakú kerti épület is. A Szarvas tér közelében, a Váralja utca 20. szám alatti telken épült fel Hauszmann tervei szerint az egyemeletes kertészház, melyben később a Királyi Kertek Igazgatósága működött."

9 Ez is a harmadik volt a hasonló rendeltetésű épületek sorában. A 90-es években lezajlott építkezések során ismét hangsúlyos szerephez jutott a termelő és az udvart kiszolgáló kertészet fejlesztése. A reprezentatív kerti építmények (díszlépcsők, télikert) mellett a palota és a kert ideiglenes díszítését szolgáló növények előállítása, szaporítása is előtérbe került. A budai Várkertészet a királyi udvartartáson belül lényegében önálló intézménnyé fejlődött.

120 Az uralkodópár tartózkodására szolgáló télikerten kívül a kert délnyugati sarkában egy sor új üvegházat emeltek. Közülük méretében és jelentőségében kiemelkedett a nagy pálmaház, mely az Állatkert új pálmaházának megépítéséig Budapest legnagyobb ilyen épülete volt.

121 Hasonlóan jelentős volt a Hauszmann által tervezett nyolcszögű narancsház, mely csak 1896 után épült fel az egykori Szőlőskert területén.

122 Ezeken kívül még az orchideaházak, azáleaházak, a kis pálmaház és a kaktuszház volt említésre méltó, és számos kisebb szaporítóház, melegágyi ablak tette teljessé a kertészetet.

123 A már említetteken kívül „a fejedelmi parkot négy szobor-csoport is fogja disziteni, a melyek szimbolikusan dévaj angyalkákkal ábrázolják a király kedvencz virágait: az orchideát, rózsát, orgonát és ibolyát. A szobrokat Ligeti Miklós szobrászunk készíti, a Várbazárban levő műtermében."

124 E szobrok erdélyi kőből készültek.

125 Jankovits Gyula Vízözön című alkotását is említi a korabeli sajtó.

126 A kertet ezenkívül több kisebb szobor díszítette.

127 Hauszmann kerti díszkutat készített a lebontott Zeughaus kapuja és az épület egykori oromzatát díszítő Herkules-, Fortitudo- és Constitutia-szobor felhasználásával, melyet a déli kortinafalba épített.

128 A Várkert külső és belső kovácsoltvas kapuit Jungfer Gyula készítette.

129 A legreprezentatívabb a felső teraszkertet északról lezáró, Hauszmann által tervezett díszkerítés és -kapu, melynek Pest felőli végére turulszobor került.

130 A királyi Várkert építéstörténetének utolsó nagy fejezete a századfordulóra lezárult, s a kert lényegében változatlan formában állt fenn közel fél évszázadon keresztül. Ez idő alatt az ország egyik legszebb, leggazdagabban felszerelt és példaszerűen fenntartott kertje volt, méltó a kiegyezés után megerősödő Magyarország uralkodói rezidenciájához. A Várkert a két világháború között 1918-ban felvetődött a budai és a gödöllői királyi kertek államosításának gondolata, valamint ezzel egy időben annak felismerése is, hogy „művészeti kivitelükön változtatni nem szabad".

131

1919-ben a főúri magánkertekhez hasonlóan a Várkertet is megnyitották a nagyközönség előtt. így emlékezett erre az időre Szerb Antal: „Mikor kicsi voltam, vasárnap délelőtt be lehetett menni a Várkertbe. Ilyenkor mindig meg voltam rendülve, úgy éreztem, a király lát vendégül bennünket, gyermekeit. Azután, az ország két szörnyű, apokaliptikus hónapjában, kiírták a kapura: minden a miénk. Vagyis, hogy semmi senkié. Nagy harmincad volt a város, ebek számára. De ez ma már mindegy. Az egyetlen jó az volt, hogy be lehetett menni a Várkertbe, a nap bármely szakában. Be is mentünk, ott voltunk egész nap. Itt nem volt szociális termelés, a fák termeltek, szigorúan individuális alapon, nádori emlékű jóillatokat."

132 285