Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban : (építéstörténeti vázlat) 267-292

A Duna felől a várfal tetején végigfutó kő mellvéd határolta. A Zeughaus felé egy magasabb szinten haszonkert (zöldséges és gyümölcsös) csatlakozott hozzá, melyhez az észak-déli irányú allé tengelyében íves, egykarú lépcső vezetett. Az eredeti állapotot feltüntető alaprajzon középen, az allék metszéspontjában a már említett, szabályos nyolcszög alaprajzú, lécrácsos falú (treillage) pavilon látható, melyet - feltehetően addigra leromlott állapota miatt - a terv bontásra ítél (zurasirendes Lusthaus). A kert északkeleti sarkán, a várfal kerek bástyáján megtaláljuk a másik, szintén nyolcszögű, de téglából épített pavilont is. Az allék által közrefogott, téglalap alakú területek kialakítását nem ismerjük, mivel ezeket a tervek üresen hagyják. E mezőket a XIX. század elején egyszerű gyeptáblákkal töltötték ki.

21 A tervek a középső pavilon lebontásán túl az allék pótlását, illetve egyes fák cseréjét írják elő. 1783-ban II. József elrendelte az egyetem Pestre helyezését, amely 1786-ban történt meg. 1790-től Sándor Lipót nádor költözött a palotába. Korai halála miatt mindössze öt évig lakott itt, de ez alatt a kertben lényeges átalakításokat végeztek. Az 1792-ben megkezdett fejlesztéseket sikerült kutatásaim során feltárni. A felső teraszkert lebontott pavilonja (Trilasch Lusthaus) helyén 1792 novemberében márvány medencéjű szökőkút építését határozták el, s bár a medence építésére 2520 forintot szántak, az végül nem készült el. Ugyanekkor a rondella területén gyümölcsfák ültetését és a fák nevelését szolgáló szabadon álló rácsok, valamint primőrágyások kialakítását irányozták elő.

22 Szintén 1792-ben határozták el a palota déli homlokzata alatti teraszon az egyszerű kialakítású üvegház,

23 valamint egy szinttel lejjebb, a rondella fölött (a lovaglóiskola mellett) trapéz alaprajzú kertészlak építését.

24 Mindkét épület tervei fennmaradtak.

25 Ekkor nevezték ki a Várkert új kertészét, Mayer Dávidot, akinek elődjéhez hasonlóan 300 forint évi jövedelmet biztosítottak.

26 Ismeretlen szerző: A palota északi szárnya előtti teraszkert átalakítási terve, 1789. Középen a lebontásra ítélt pavilon. MOL, T14., no. 1., BT 57. 269