Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

Ybl Miklós: A krisztinavárosi szárny keresztmetszete, 1884. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, F 287. szj. (részlet). mentalitása, a felülről jövő megvilágítás a Hauszmann által megvalósított megoldásban is megmaradt, viszont az architektúra átalakult: félkörös archivoltokat egyenes gerendázat váltotta fel, az oldalfalak az ide kerülő kárpitok miatt a főpárkány alatti dísztől eltekintve sík felületek, a felettük lévő lunetták - a DeákÉbner Lajos (1850-1934) falképeivel

62 díszítetteken kívül - azonban teljesen áttörtek, Ybl ide szánt finom plasztikus díszei elmaradtak. A bécsies, finom neobarokkot Hauszmann késő historizáló, erőteljesebb megoldásai váltották fel, ő helyezte az emeleten a keleti lépcsőházfal középső nyílásába Stróbl Alajos (1856-1926) /itffttfu-alakját,

63 amellyel a szobrász kúriabeli, hasonló témájú kompozícióját ismételte meg

64 (az Igazságosság allegorikus alakjának uralkodói erényként való megjelenítése éppúgy nagyjelentőségű és fontos volt a királyi rezidencia esetében, mint az igazságszolgáltatáséban). A főlépcső érkezésénél Ybl által tervezett emeleti csarnok, amelynek tengelye ugyancsak a homlokzati fallal párhuzamos, Hauszmann-nál két részre osztódott: egyik fele a lépcsőházi teret bővítette, a másik részéből három helyiség lett. A szárny két Hauszmann Alajos: A krisztinavárosi szárny megvalósult fölépcsőháza, 1890-es évek. MNMTF, neg. sz.: 63433. 250