Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265
fejedelmi vendéglakosztályát, Hunyadi Mátyás- és Szent István-termét Hauszmann részletesen ismertette, az utóbbiakat újabban is feldolgozták, ezért itt velük nem foglalkozom. 65 A krisztinavárosi szárny udvari homlokzatait tekintve Ybl tervei visszalépést jelentenek a már említett mozgalmasabb, plasztikusabb architektonikus megoldásoktól a klasszicizálóbb építészeti kiképzések felé, s ezzel jobban alkalmazkodnak a barokk palota homlokzataihoz is (a rizalitoknál csak a timpanonos lezárás az új). A héttengelyes középrizalit tagolatlan manzárdtetőzete - a homlokzat egészéhez hasonlóan - túlságosan sematikus, szinte unalmas. 66 A palota madártávlati rajzán a krisztinavárosi szárnyon még jelentkező Yblféle magas középrizalit-tetőfelépítményt azután Hauszmann átalakította, s vízszintesen elnyújtott manzárdtetővel cserélte fel. 67 Ugyancsak a 80-as évek közepére datálhatjuk Ybl Miklósnak a barokk trónterem átalakításához készült terveit. A már említett 1883. májusi felterjesztésben a C változat foglalta magában az „ünnepi nagyterem bővítését", ám ezt a lehetőséget akkor a király és a miniszterelnök nyomban elvetette. Yblnek az összes átalakítást megjelenítő alaprajzán 68 azonban újra szerepel, akárcsak a palota nagyudvarának (Oroszlános udvar) középtengelyében felvett, 1884. május 18-i keltezésű kelet-nyugati metszeten is. 69 Úgy látszik, az 1883 nyarán a király által elfogadott változat később, 1884-ben mégis kibővült a díszterem átalakításával, annál is inkább, mert nagyméretű terem sem a krisztinavárosi szárnyban, sem a tervezett testőrségi épületben nem volt. Az új, kibővített díszterem előtt a nagyudvar terepszintjét Ybl barokkosán megmozgatta: két félköríves alaprajzú, mellvédes fal választja el az udvari északi és déli palotaszárnyakhoz felvezető rámpákat a díszterem előtti - így alacsonyabban fekvő - előtértől, ahová lépcső vezet fel. 70 Ybl Ervin különösebben nem tér ki Ybl Miklós trónterem-átalakítási tervére, részletesebben csak a megvalósult Hauszmann-féle megoldást méltatja, 71 pedig fennmaradt Ybl nagyudvari középrizalit-homlokzatterve és egy keresztmetszet-részlet is. A kettőt egymás mellé helyeztük a kiállításon, s az izgalommal várt párosítás igazolta a két terv összetartozását. (Ezt erősíti meg az Ybl-emblémában a két terv egymás utáni 297-es, illetve 298-as száma is.) A hétaxisos barokk tróntermet Ybl az udvar rovására növelte volna meg jelentősen: az eddig háromtengelyes nyitott portikusz lebontásával a terem szélességét az előtte, az udvari oldalon végigfutó zárt folyosóval egészítette volna ki. A nagyudvari homlokzatot - a szélső szoborfülkékkel a balusztrádos II. emeleti zárópárkányig - kilenctengelyesre tervezte, előtte a korábbit visszaidéző háromaxisos oszlopcsarnokkal. 72 Az I. emeleti nagytermet a terven a III. emeletig felmagasította, legfelül körablakokkal világította meg, s a kiemelkedő tömeget az általa kedvelt háromrészes manzárdtetővel zárta le. (A leginkább Ybl Operaházának tetőzetét felidéző motívum a krisztinavárosi szárny középrizalitján is szerepel, ám ott egy külön kupola koronázza meg. 73 ) A fél keresztmetszet ábrázolása az egyik legkvalitásosabb grafikai lap Ybl tervei között. 74 A magas talapzaton álló, az oldalfalakat tagoló kettős oszlopok közt félköríves záródású erkélyfülkék nyílnak, a háromrészes főpárkány felett pedig a krisztinavárosi szárny főlépcsőház-tervéből ismert körablakok, s az azokat közrefogó szoborfigurák láthatóak, sőt közöttük az oszlopok feletti volutákon is egy-egy alak ül. Ez a terv valószínűleg későbbi, mint a trónterem oldalfal-architektúrájáé, amely a már említett nagyudvari kelet-nyugati nyomatban fennmaradt keresztmetszeten (1884. május 18.) látszik. 75 Az északi oldalfal itt is hármas tagolású, de a terem második szintjén a balkonokat közrefogó kettős oszlopok helyén a pilaszterek között félköríves szoborfülkék nyílnak, a rizalit oszlopai pedig nem tapadnak közvetlenül a terem nyugati folyosójának külső falára, mint a másik, későbbi megoldáson. 1892-ben, I. Ferenc József megkoronázásának negyedszázados jubileumán a barokk trónterem végképp szűknek bizonyult, s ezért újra elővették a trónterem bővítésének ügyét. Hauszmann Alajos - akit Ybl halála után, 1891. március 3-án megbíztak a királyi palota tervezésének irányításával 76 - a tervbe vett, a teljes alapterületre kiterjedő új III. emelet és a barokk díszterem oldalfalai megtartásának követelménye miatt csak alacsonyabb, a meglévő barokk magassággal megegyező dísztermet alakíthatott ki. A díszterem szélességeként megtartotta az eredeti, barokk kori méretet, csak az udvari folyosóval bővítette ki a teret. Hauszmann a homlokzaton a középrizalitot ugyancsak kilenctengelyesként építette meg, e szakaszon próbálta ki a síkszerűbb eredeti barokk homlokzatképzés gazdagabbá tételét, így az I. emeleti ablakok összetett szemöldök251
