Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265
2.1.65. Ybl Miklós: A krisztinavárosi szárny főlépcsőházának hosszmetszete, 1880-as évek. OMvH Tervtár, 71989. szj. szó hármas, félköríves loggia töri át, amelynek falpillérei az oszlopokhoz tapadnak. 56 E keresztmetszeten láthatóak a földszinti pillérekhez támaszkodó Atlasz-szobrok is, amelyeket Fadrusz János (1858- 1903) faragott. A lépcsőház belső térképzése, a három lépcsőkar, valamint építészeti részletmegoldásai - melynek jellegzetes eleme a boltozati lunetták körablakait közrefogó két-két figura és a felületet beborító plasztikus díszítés is - a bécsi barokk, leginkább Johann Lucas von Hildebrandt (1668-1745) hatását mutatják (Bécs, Belvedere, főlépcső; Göttweig, bencés apátság, császárlépcső). Ybl mintaképei az osztrák historizmuséval megegyezőek: az 1880-90-es években a barokkban ismerték fel a nemzeti stílust, s azt újították fel az osztrákok. Ahogyan erre Renate Wagner-Rieger rámutatott: 57 művészettörténetírásuk, főként annak egyik képviselője, Albert Ilg volt ennek az új irányzatnak a programadója. 58 Ybl a barokkos tér mennyezetét középen felnyitja, amelyet aztán balusztrádos mellvéddel vesz körül, s két emelettel feljebb korszerű szerkezetű üvegtetővel zár le. 59 Ilyenfajta felülvilágítós belső udvarokat a bécsi neoreneszánsz korában gyakran terveztek az építészek, például Heinrich von Ferstel (1828-1883) a bécsi egyetemi könyvtár olvasótermének, 60 illetve az Österreichisches Museum für Kunst und Industrie (1868-1871) árkádos udvarának esetében. 61 A krisztinavárosi szárny főlépcsőházánál az Ybl-féle elgondolás lényege: a tér függőleges irányú feszítettsége és monu2.1.64. Ybl Miklós: A krisztinavárosi szárny főlépcsőházának keresztmetszete, 1880-as évek. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, Vll/A 155. szj. 249