Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kelényi György: A budai királyi palota építésének története a XVIII. században 217-240

problémák elhárulása után a munkák gyorsan haladtak, s talán még az 1778-as év folyamán befejeződtek. A Mansfeld-Pichler-féle rézmetszeten (1779) már látjuk a kápolna kupoláját - valószínűleg ekkorra már elkészült a mű. A Szent Jobb-kápolna 120 évig állt ezen a helyen, csak 1899-ben, a palota Hauszmann Alajos által tervezett bővítésekor bontották le. A Szent Jobb-kápolna eredeti tervei közül mindössze egy szignálatlan homlokzat- és egy enteriőrtervet ismerünk.

82 Mivel a bontáskor nem készült felmérés, a kápolna leírásához e két terven kívül csak a palota alaprajzait és Hillebrandt költségvetését használhatjuk. A belül ovális, kívül nyolcszögletes építmény a palota északi belsőudvarában helyezkedett el, szorosan kapcsolódva a Szent Zsigmond-kápolnához. Bejárata a déli oldalon volt, a belsőudvar felől. Egyemeletes homlokzata kupolával záródott. Keleti falszakasza megbontatlan volt, a többit ovális ablakok nyitották meg. A sima falrészt két jón fejezetű pilaszter között táblás dísz élénkítette, a többi oldalt vonalazás, szegmentíves záradékú ablak és szemöldökpárkány díszítette. A belsőben a posztamensen álló pilaszterek, az ablakok közötti füzérdísz és konzolsoros főpárkány alkották a tagolás fő elemeit. A költségelszámolásból tudjuk, hogy a kupolát freskó díszítette. A főoltárképet Josef Hautzinger (1728-1786), Hillebrandt gyakran foglalkoztatott munkatársa festette (a kápolna díszítéséről lásd kötetünkben Beké Margit cikkét). A felhasználás kérdésének megoldatlansága azonban tovább kísértette a palotát: 1783-ban ugyanis II. József a nem sokkal korábban áthelyezett egyetemet Pestre költöztette. Ezután 1849-ig a mindenkori nádorok - a XVIII. század vége óta kizárólag a Habsburg-ház tagjai - foglalták el székhelyül az épületet. JEGYZETEK 1. „...sed per bellicas vicissitudines adeo collapsam et in congeriem lapidum redactam extitisse, ut ejus ruderum spectator se a lachrymis non valuerit temperare"; MILLER, 1760,123-124. 2. GERŐ, 1955,200. 3. BÁNRÉVY, 1932,1-55., 5. 4. BÁNRÉVY, 1932,6. 5. SCHOEN, 1930,116., idézi: BÁNRÉVY, 1932,7. 6. Bécs, Kriegsarchiv, a Hofkriegsrath iratai, 1715. Re. 958. - BÁNRÉVY, 1932,9. Az 1715. évre engedélyezett 50 000 forintból fizetik az építkezést, s azon felül még 10 000 forint használható fel más forrásból. Johann Hölbling és Fortunato Prati tevékenységéről: SCHOEN, 1958,141-147. és SCHOEN, 1960,29-35. 7. BÁNRÉVY, 1932,17. 8. Andreas és Josef Schmutzer metszete Mikoviny Sámuel rajza nyomán: Matthias BEL: Notitia Hungáriáé Novae... Viennae, 1737, ÜL, 430-431. 9. Bécs, Hofkammerarchiv, Kartensammlung, Rb. 10/6. Ismerteti: BÁNRÉVY, 1932,40-41. 10. KAPOSSY, 1928,166-187., 170. 11. Az épület állapotát az egykorú szerző így látja: „...coeperat quidem Baro a Regal [...] Residentiam hanc anno 1715. restaurare, sed hoc in castra contra Turcas anno subsequo ire jusso et ad Petro-Varadinum vita private, susceptum aedifficium infectum mansit, nusquam continuatum, sed penitus neglectum, jam ruinam minatum corrutumque wisset" (MILLER, 1760,123-124.). 12.1742. szeptember 15-én a haditanács felterjesztette a károkról szóló jelentést és mellékelte Johann Matthey mérnök-százados a korábbi jegyzetben idézett - felmérését az épület állapotáról és levelét a javítások költségéről. Mária Terézia a költségvetés 2293 forint 54 krajcár összege helyett mindössze 1000 forintot utalt ki. Bécs, Hofkammerarchiv, Hoffinanz Ungarn, Rote Nr. 771, 1742. október 12., fol. 495-500. Vö.: KAPOSSY-REG, 790/86. 13. MOL, Magyar Királyi Kamara Levéltára, Benignae Resolutiones, 1745. augusztus 8, fol. 228.; vö.: KAPOSSY, 1928,171. 14. MOL, Magyar Királyi Kamara Levéltára, Benignae Resolutiones, 1747. április 25.; vö.: MTA MKI, lt. sz.: A-I-14/0 0089. 15. Bécs, Hofkammerarchiv, Ung. Camerale, 1748. augusztus 23.; vö.: KAPOSSY, 1928,171. 16. Pozsony, 1748. augusztus 29. MOL, Arch, palát, Pálffy, Lad. 29, fasc. 1, no. 20. 17. Az ünnepség leírása: História Collegii Budensis S. J. 1749. Kézirat az Egyetemi Könyvtárban, Ab. 84. Idézi: KAPOSSY, 1928,172. 18. KAPOSSY, 1953,123-130, az idézet: 125. 19. KAPOSSY, 1953,125. 237